Misák Marianna: „Minden oskolába jaro leány gyermektül…” Református nőnevelés a 16 -19. századi Felső-Magyarországon (Sárospatak, 2014)

A protestánsok helyzete Magyarországon a 18. században

Az 1681. évi törvények hivatalos magyarázata (1691, Explanatio Leopoldina) tehát új tartalmat adott a soproni végzéseknek, melynek következtében a református egyházközségek szabad, vagyis nyilvános vallásgyakorlata a törvénycikkben megnevezett 11 magyarországi vármegyében néhány helységre korlátozódott, itt tarthattak lelkészt és tanítót, másutt viszont csak magán vallásgyakorlatot folytathattak. All vármegyén kívül szabad vallásgyakorlatot akkor nyerhettek, ha annak 1681 előtti meglétét igazolni tudták. Ez azonban egy sor nehézséget hordozott magában. Az üldözések és a zűrzavaros helyzet következtében a gyülekezetek elvesztették irataikat, vagy az iratok a felégetett templomban megsemmisültek. így sok helyen ezt az igazolást nem tudták felmutatni. Az Explanatio Leopoldina lényegében a Türelmi Rendeletig meghatározta a református egyház helyzetét.

II. Rákóczi Ferenc

Az 1701-ben kiadott újabb királyi rendelet tovább súlyosbította a helyzetet azzal a határozatával, hogy az Explanatio által biztosított vallásszabadsággal csak abban az országrészben élhettek a nem katolikusok, amely 1681-ben a király birtokában volt, máshol csak a katolikus vallásnak volt szabadsága. Az 1702-ben kiadott királyi rendelet pedig ki is mondta nyíltan, hogy a kegyelemből nyert vallásszabadság nem tarthat örökké.295 Az általános elégedetlenség a hegyaljai kurucmozgalmakban, majd pedig a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban robbant ki. Rákóczi mozgalmától a vallásügyi kérdések elrendezését is remélte az ország protestáns lakossága.

295 Faragó Tamás (szerkj: Miskolc története III/2, 1702-1847, Miskolc 2000. 835.

92