Misák Marianna: „Minden oskolába jaro leány gyermektül…” Református nőnevelés a 16 -19. századi Felső-Magyarországon (Sárospatak, 2014)
A nőnevelés helyzete Nyugat-Európában a 18-19. században
nőt inkább szív, mint ész vezeti, inkább érez, mint gondolkodik...,ri9° De nagyító alá kerültek a férfi és nő fizikai-, alkati-, érzelmi világa közötti különbségek is. Kant nem maradva el kortársaitól ebben is véleményt nyilvánított. Véleményalkotásában eléggé szélsőséges, sőt időnként ellentmondásos nézeteket vallott. Nem zárkózott el, de a tudós nőkről nem volt jó véleménnyel: „Ami a tudós nőket illeti: a könyveiket ezek úgy használják, mint körülbelül az órájukat, hordják ugyanis, hogy lássák, hogy van nekik; bár rendszerint áll, vagy nincs a nap szerint igazítva. De az óra, mely után igazodnak, a fejükben van. A nő nagy tudományának tartalma az ember és az emberek között is a férfi. Filozófiája nem okoskodás, hanem érzés”290 291 A neohumanisták a természeti jog társadalmi szerződés-elméletét értelmezve fogalmazták meg koncepciójukat. A nők háttérbe szorítása fizikai erejük csekélyebb mivolta miatt csak a természeti állapot szintjén fogadható el, a kulturáltság magasabb szintjén már nem. Ezen a fokozaton ugyanis éppen a gyengeségből adódó kiszolgáltatottságnak kell megszűnnie, így a női nem alávetettségének is. Kritizálták Rousseau nézetét, aki szerint a nő a férfiért él, az ő számára rendeltetett. Véleményük szerint mindketten egymásért léteznek, hiszen a házasság az egyenlő felek között kötött szerződésen alapul. Pontosan ez az egyenlőség az, ami lehetővé teszi, hogy ennek a megállapodásnak az alapja a legnemesebb emberi érzelem, a szeretet legyen. Voltak, akik a házi nevelés mellett érveltek. Ezzel viszont az a probléma, hogy vajon nem jelent-e visszalépést ez az eddig elértekhez képest.292 A 18. század végétől egyre erőteljesebben bontakozott ki az a nőmozgalom, mely már a nők jogi helyzetét is feszegette, s ennek megfelelően több országban is a törvényhozás központi feladata lett a jogrendszer átalakítása, a törvények újraalkotása a felvilágosodás szellemiségének, a forradalmi követeléseknek megfelelően. Az egyén jelentőségének felismerése és hangsúlyozása magával hozta a nő mint egyén, a nő mint hasznos állampolgár elismerését is. A 18-19. század fordulóján természetesen ez csak egy szűk gondolkodói elit körében merült fel. Az igény, hogy a nők teljes egyenjogúságot élvezzenek, a 18. század eleje óta jelen volt, amikor is a növekvő jólét és a társadalmi fejlődés egyes nők számára lehetővé tette, hogy műveljék magukat, s így írók, művészek kerültek ki közülük. A 1789-es francia forradalom hatására Európa - szerte elterjedtek 290 Szabó Richard: Nők világa, Petrik Géza, Pest, 1871. 19-20. 29' Gross, 1917.123-124. 292 Pukánszky, http://digitalia.tudaskozpont-pecs.hu/books/keri-katalin-szerk-tarsa- dalmi-nem-es-oktatas-2011/htm/pukanszkybela.htm 2014.08.27. 89
