Misák Marianna: „Minden oskolába jaro leány gyermektül…” Református nőnevelés a 16 -19. századi Felső-Magyarországon (Sárospatak, 2014)
A nőnevelés helyzete Nyugat-Európában a 18-19. században
a radikális eszmék. Mary Wollstonecraft 1792-ben Angliában megírta a Nők jogainak a védelmében című művét. A brit kormány konzervatív magatartása megpróbálta visszaszorítani a mozgalmat, ami csupán egy időre sikerült neki, mert a 19. században újra megerősödött a politikai radikalizmus, s több célját is elérte. A nők politikai és nemi egyenjogúsága azonban nem tartozott e célok közé, hisz a viktoriánus kor nézete szerint egy nő a férfi jó angyala volt, akinek természetes szerepe, hogy feleség, anya és otthonteremtő legyen. A szűklátókörűséggel dacolva néhány nő követelni kezdte jogait. Kitartásukat végül siker koronázta, s megszülettek a minden nőre érvényes, saját kisgyermekeikhez és tulajdonaikhoz fűződő jogokat szavatoló törvény. 1839-ben megszületett a nők csecsemőikhez fűződő jogait szavatoló törvény. 1857-ben az a brit házassági és vallási törvény, mely védelmet nyújtott a különélő, illetve elvált asszonyoknak. 1878-ban a Londoni Egyetem megnyitotta kapuit a nők előtt. 1897-ben Hu- gonnay Vilma, az első magyar orvosnő, külföldön szerzett diplomát, melyet itthon is elfogadtak. 1897-ben Nagy-Britanniában megalakul a Női Választó- jogi Egyesületek Nemzeti Uniója.293 Ez a tendencia nem csupán Angliára volt jellemző, hanem Európa más országaiban is végbementek ezek a folyamatok, melyek a nők számára most már nemcsak a tanulási, de a politikai síkon is igyekeztek eredményeket elérni. Mary Wollstonecraft 293 Nőmozgalmak, http://www.csodalatos-vilag.eoldal.hu/cikkek/blog-/nomozgalmak. html 2014.08.27. 90
