Misák Marianna: „Minden oskolába jaro leány gyermektül…” Református nőnevelés a 16 -19. századi Felső-Magyarországon (Sárospatak, 2014)
A nőnevelés helyzete Nyugat-Európában a 18-19. században
azonban már külön oktatták a fiúkat és a leányokat, mivel meg voltak győződve arról, hogy a két nem képviselőinek egymástól eltérő társadalmi szerepre kell felkészülniük. A nő természetes élettere az otthon, a nevelésnek-képzésnek a háztartás vezetésére kell őt felkészítenie. Az eszményinek tartott nőalak illendő jellemvonásait a következőkben határozták meg: „A szív és a lélek tisztasága, felvilágosodott istenfélelem, szemérmes szűziesség, szerénység, barátságos és kimeríthetetlen szívjóság, megfontolt józanság, rendszeretet, háziasság, visszavo- nultság, a férjhez, az otthonhoz és a gyermekekhez való hűséges ragaszkodás, a világi élet bűnös kihívásainak szabad és derűs elutasítása, végezetül saját akaratának férje akarata alá rendelése egyfajta szeretetteljes önátadással, melynek révén fokozatosan létrejön a női és a férfi lélek édes egybeolvadása.”288 A nők képzésének lényegét a leendő háziasszonyok képzésében látták. Ennek során a legfontosabbnak tartott tulajdonságok, mint a lemondás erényének kialakítása, az egyéni vágyak megtagadása, az érzelmek szigorú kontrolljának kialakítása volt. A leány csak olyat tanuljon, aminek a háztartás vezetése során majd hasznát veszi. Semmi szükség művészeti képzésre, nyelvek tanulására és egyéb felesleges hívságokra. A 18. század végén a német fejedelemségek önálló iskolarendszerrel és oktatásügyi adminisztrációval rendelkeztek. Ezek jelentős részében visszhangra leltek a filantropisták utilitariánus pedagógiai gondolatai.289 A nőnevelés történetében kevesen voltak, akik az anya, feleség és háziasz- szony hármas szerepre való felkészítésen túllépve teljes egyenjogúságot követeltek a nőknek az oktatás minden területén. A 19. században többen voltak, akik a teremtéstörténetéig visszamenve igazolták a két nem közötti istentől származó egyenlőséget, illetve a házassági szövetség rendkívüli voltát, melyet Isten rendelt férfi és nő között. Emellett nem mulasztották el hangsúlyozni a két nemhez tartozók közötti különbségeket, melyek nem teszik egyenlővé a két felet. Szabó Richárd írja, hogy a férfi nemcsak külsőleg, de szellemileg is különbözik a nőtől. S bár a lelki tehetségek egyenlőek, kifejlődésükben egymástól igen eltérőek. „A férfi, erősebb testalkatánál s idegrendszerénél fogva, mind szellemileg, mind testileg a nő fölött áll... gondolatokban s tettekben több erélyessé- get fejt ki, kevésbé érzelgő, észt s erőt követelő foglalkozásokra alkalmasabb... a 288 Pukánszky Béla: Az intézményes nőnevelés két paradigmája a 18-19. századi Európában: filantropizmus” „neohumanizmus”. http://digitalia.tudaskozpont-pecs.hu/books/keri-kata- lin-szerk-tarsadalmi-nem-es-oktatas-2011/htm/pukanszkybela.htm 2014.08.27. 289 Pukánszky, http://digitalia.tudaskozpont-pecs.hu/books/keri-katalin-szerk-tarsadalmi- nem-es-oktatás-2011/htm/pukanszkybela.htm 2014.08.27. 88
