Misák Marianna: „Minden oskolába jaro leány gyermektül…” Református nőnevelés a 16 -19. századi Felső-Magyarországon (Sárospatak, 2014)
A nőnevelés helyzete Nyugat-Európában a 18-19. században
műveltséget kell felvenniök. Nem eredményezheti ezt lassú reform, hanem gyors revoluczió.”285 A felvilágosodás korai szakaszában a tudós nőkkel szemben sokkal nagyobb toleranciát tanúsítottak a férfiak, mint annak későbbi szakaszában. Az 1700-as évek elején az ész erejébe vetett hit az iskolai képzés színvonala iránti magasabb elvárásokkal párosult, mert a racionalizmus híveinek meggyőződése volt, hogy az egyre nagyobb társadalmi körre kiterjedő értelmi nevelés majd meghozza gyümölcsét, és az ésszerű alapokon nyugvó erkölcsös életmód általánossá válását eredményezi. Ezért kezdetben a nőket sem kívánták az egyetemes felvilágosodás köréből kizárni.286 Minden bizonnyal ennek a kezdeti lelkesedésnek köszönhetően a 18. században iskolareformok bontakoztak ki, melyek során gyakorlatias, hasznos tananyagot kínáló reáliskolák jöttek létre leányok számára. Ezen túlmenően pedig megjelent a magasabb fokozat megszerzésére való törekvés is a nők között. Pukánszky Béla Dorothea Christiane Leporin (1715-1762) személyét emeli ki, aki orvosi egyetemre női mivolta miatt nem kerülhetett be. Doktori disszertációját 1754-ben nyújtotta be és védte meg nagy elismeréssel. Férfi kollégái részéről a kuruzslás vádja miatt védekező értekezést készített, melyben nemcsak arról beszélt, hogy nem lát elfogadható indokot arra nézve, ami alapján a nőket ki kell zárni az egyetemi képzésből, de arról is, hogy a két nem együttes tanulása csupán szokatlansá- ga miatt riasztja a jelen társadalmat.287 S ezzel a koedukációs oktatás mellett érvelt. A történelem folyamán mindig is vitatott volt, mennyire lehet egy nő művelt. Ez a polemizálás a 19. század második felében tovább folytatódott, de a század végére már kialakultak olyan nézetek is, melyek támogatták a nők egyetemi képzését. A században megjelent reformirányzatok - a filantropizmus és a neohumaniz- mus - gondolták tovább a nőnevelés kérdését. A filantropisták a koedukáció hívei voltak - de csak az alapfokú képzés végéig. Tíz-tizenkét éves kor fölött 285 Gross, 1917. 127. 286 Pukánszky, 2006. 66. 287 Pukánszky, 2006. 63-64. 87
