Misák Marianna: „Minden oskolába jaro leány gyermektül…” Református nőnevelés a 16 -19. századi Felső-Magyarországon (Sárospatak, 2014)
Általános áttekintés
ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS F első-Magyarország egészen a 19. század közepéig használatos, változó értelmű történeti-földrajzi fogalom. A mi meghatározásunkban Sze- pes, Gömör, Heves vármegyék nyugati határai és megközelítőleg a La- borc-Tisza folyók vonala közötti területet jelenti. A reformáció során a magyar ajkú lakosság ezen a vidéken külön egyháztestbe szerveződött. Ennek egyháztörténeti elnevezése Tiszáninneni Református Egyházkerület. Ez az egyház- kerület részben a középkori egri egyházmegye, részben pedig az esztergomi érsekség területén alakult meg. Magában foglalta a történelmi Abaúj, Borsod, Gömör, Kishont, Torna, Ung és Zemplén vármegyék jelentős részét, valamint néhány községet Bereg, Sáros és Szabolcs vármegyék területéről.1 A reformáció során kialakult tiszáninneni egyházmegyék a vármegyék elnevezését alkalmazták magukra, határaik azonban jelentősen különböztek a politikai megyék határaitól, területileg egyáltalán nem estek egybe azokkal. A Tiszáninneni Református Egyházkerület a 17. században püspöki jogokkal bíró esperesi vezetés alatt működött. Ezért a kánonok az egyházlátogatást az esperesek hatáskörébe utalták.2 Az 1734-ben III. Károly által kiadott II. Carolina Resolutio rendelkezett az egyházkerületek számáról és a püspökválasztásról Magyarországon. Tárgyalt egyházkerületünkben ezt megelőzően, már 1733- ban Hernádnémetiben megválasztották a kerület első püspökét, Szentgyörgyi Sámuel rimaszombati lelkészt. Ettől kezdve a Tiszáninneni Református Egyházkerület is püspöki vezetéssel bírt. A dolgozat során felhasznált források „műfajukat” tekintve részben egyházlátogatási jegyzőkönyvek, amelyek részben már publikált formában is megjelentek a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Acta Patakina sorozatában. Az egyházlátogatás (canonica visitatio) az egyházkormányzás egyik eszköze annak ellenőrzésére, hogy a gyülekezetekben törvényes rend szerint folyik-e az élet. Az egyházlátogatást mint apostoli hagyományra visszatekintő gyakorlatot már a 6. századtól megbízható források tanúsítják. Ezt a gyakorlatot az egyházi törvények a püspökök kötelességévé tették, melyet 1 Dienes Dénes: Minthogy immár schola mestert tartanak... Református iskolák Felső-Ma- gyarországon 1596-1672. Kiadja a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, Sárospatak, 2000. 11 p. (A továbbiakban Ref. iskolák) 2 Felső-Magyarországi Cikkek. In: Kiss Áron (szerk.): A XVI. században tartott Magyar Református Zsinatok végzései. Budapest, 1881. 722 p. (A továbbiakban Felső-Magyarországi Cikkek)
