Misák Marianna: „Minden oskolába jaro leány gyermektül…” Református nőnevelés a 16 -19. századi Felső-Magyarországon (Sárospatak, 2014)
Bevezetés
De más egyházatyák22 még az imént említetteknél is hevesebb kirohanásokat szóltak prédikációikban a nők, a házasság intézménye és a szexualitás ellen.23 Miből adódhatott ez a magatartás? A férfiakban ősidőktől kezdve létezik egy kettős érzés, egyrészt a nőtől való félelem, másrészt a nő tisztelete. A nő fiziológiája, maga az anyaság, a férfi szervezetétől idegen testnedvek (tej, vér), a nő kiismerhetetlen érzelmi élete - ezek mind olyan misztériumok, melyek egyszerre keltettek a férfiakban csodálatot és rettegést.24 Ambrosius így beszélt: „A nővel kezdődött a rossz, általa kezdődött a hazugság. Magatartásbeli különbségek (t. i. a nő és a férfi) mélyén olyan mozzanatok vannak, amelyek a két lény természetéből következnek: férfi - értelem (mens), nő - érzékenység (sensus). Ez a hasonlat gyakran szerepel a férfiúi felsőbbrendűség bizonyítására.”25 26 De az egyházatyák között voltak olyanok is, akik nem csupán arra törekedtek, hogy rossz színben tüntessék fel a női nemet, hanem igyekeztek annak nevelésére elvi és gyakorlati tanácsokat is adni. Közéjük tartozott Hieronymus (349 körül - 420) is. Az ő idealizált leányneveltje a világtól elvonuló szerzetesi életre készül, ezért „semmit se halljon, semmit se szóljon, mint ami Istenfélelmet lehel. Szemérmetlen szókat ne értsen, világi dalokat ne ismerjen. A gyönge ajak az édes zsoltárokat tanulja zengeni. Távol maradjon tőle hasonló korú fiúk pajkos társasága, sőt leánytársait és a cselédséget is távol kell tartani a világi társaságtól, nehogy arra, amit vesztükre megtanultak, további szerencsétlenségre még másokat is kioktassanak.”26 A leány dolga az, hogy „a világot ne ismerje; éljen, mint angyal; bár húsból is van, legyen a húsnak romlása nélkül.”27 Felhívta a figyelmet arra, hogy hétéves korától ügyeljenek szemérmes magatartása és válogatott szókincse kialakítására. Visszavonult életet írt elő az otthona falai között, mértékletes táplálkozást, és a női nemhez méltó házimunkát. Női erényei kettős szüzességében kell, 22 Szent Jeromos, Nagy Gergely, Szent Ágoston, Szent Ambrus 23 Kéri, 1996. 24 Kéri, 1996. 25 d’Alverhy, Maria - Therese: Hogyan látták a nőt a teológusok és a filozófusok? X-XIII. sz„ in: Világtörténet 1982/1. 5-6. 26 Pukánszky, 2006. 18. 27 Mészáros István - Németh András - Pukánszky Béla: Neveléstörténet: szöveggyűjtemény. Osiris, Budapest, 2003. 50. 18
