Misák Marianna: „Minden oskolába jaro leány gyermektül…” Református nőnevelés a 16 -19. századi Felső-Magyarországon (Sárospatak, 2014)

Bevezetés

BEVEZETÉS

Széchenyi István előbb idézet gondolata egyfajta főhajtás a női nem előtt. Magyarország fejlődését, jövőjét fontosnak tartó emberként minden bizonnyal tudatában volt annak, hogy a fejlődés, a jövő záloga a jól és helyesen nevelt, művelt ember. Ahhoz azonban jól és helyesen nevelt anyákra van szükség. A nőnevelés területén ekkor még nemcsak hazánknak, de más országoknak is sok pótolnivalója volt. Elhanyagolt területe volt ez az oktatásnak, pedig a társadalom felét minden időben a nők alkották, ennek ellenére, a nők nevelése nemcsak háttérbe szorított volt, de évezredekig más utakon is járt, mint a fiúké. Az ókortól kezdve az emberről, a nevelésről, annak céljáról, az alkalmazott módszerekről elmélkedő filozófusok és pedagógusok szinte kizárólag csak a fiúk nevelését tartották szem előtt. Továbbá, a nevelés és oktatás intézményeinek története is elsősorban a férfiak társadalmi szerepekre való felkészítésének színtereivel, azaz fiúk iskoláival foglalkozik. Éppen azért találó hasonlattal él Pukánszky Béla, mikor így ír: „Képletesen szólva: a nőnevelés története hasonlatos a Hold túlsó oldalához: az emberek évezredekig csak találgathattak róla és ismereteink ma is hiányosak. A mozaikszerű történeti források arra engednek következtetni, hogy a nőnevelés története a nevelés „árnyoldalának” története.’’4 Évezredek választották el a leányok és fiúk iskoláztatásához vezető utat. S valóban, ha azt a hosszú folyamatot néhány számmal akarjuk érzékeltetni, amely végül is elvezetett a leányok intézményes oktatásáig, megdöbbentő eredményre jutunk. Ötezer évig tartott, amíg a leányok ugyanolyan magától értetődő természetességgel léphettek be az elemi iskola kapuján, mint ahogyan azt a fiúk már a mezopotámiai tábla háza vagy az egyiptomi írnokiskola létrejötte óta megtehették. Ha a rendszeres felsőfokú képzés kialakulásának kezdeteit az ókori görögök kultúrájában keressük, akkor a leányok idáig vezető útja kétezer évvel tovább tartott, amíg előttük a 19-20. század fordulója körül megnyíltak az egyetemek kapui.

4 Pukánszky Béla: A nőnevelés évezredei, Gondolat, Budapest, 2006. 9.

13