Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)

REFORMÁTUS EGYHÁZ FELSŐ-MAGYARORSZÁGON - Rekatolizáció Felső-Magyarországon

Kónya Annamária — Kónya Péter

Wesselényi összeesküvés vezetőinek kivégzése

Az egész világnak kimutatott igazsága (Veritas toti mundo declarata) című könyve lett, melyben bizonyítja a két protestáns egyház jogtalan létezését, mivel azok megsértették a bécsi béke azon megállapodását, miszerint csak a katolikus egyház sértetlensége mellett létezhetnek. Továbbá azzal is vádolta őket, hogy eltávolodtak a tanításuktól, így a vallási szabadság már rájuk nem vonatkozik.227

Ezeket, és az elkövetkezendő tíz év eseményeit, melyek a magyarországi protestantizmus legkeményebb elnyomásának időszakai voltak, a későbbi egyháztörténészek „gyász évtizednek“ neveztek el. I. Lipót és a katolikus vezetés eldöntötték, hogy a Wesselényi-összeesküvést és azt követő kuruc hadjáratot Felső-Magyarországra (1672-ben), kiket a protestánsok mint felszabadítókat üdvözöltek228, kihasználja mindkét evangélikus egyház végleges megsemmisítésére.

Az 1673 - 1674-es években három nagy törvényi perre került sor protestáns lelkészekkel, melyek a pozsonyi vértörvényszék néven lett ismert. Az első összehívására a pozsonyi evangélikus templom elfoglalása miatt került sor. Szelepcsényi György érsek 1673 májusában Nagyszombatra hívta meg a város összes 15 lelkészét, 39 városi polgárt és 21 városi nőt. Mindegyi227 BUCSAY, Mihály: A protestantizmus története Magyarországon. Budapest: Gondolat, 1985, 110.

228 A felső-magyarországi szabad királyi városok, Eperjes, Kassa, Bártfa, Kisszeben és Késmárk kinyitották nekik a kapuikat és együtt a vármegyei nemességgel támogatták őket. A kurucok mindenhol elűzték a katolikus lelkészeket és a templomokat visszaadták a protestánsoknak.

90