Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)

REFORMÁTUS EGYHÁZ FELSŐ-MAGYARORSZÁGON - Lutheri reformáció elterjedése

Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században

Szepesség egy 16. századi térképen

sió Pentapolitanának nevezték el, és szerzőjének a régebbi egyháztörténeti irodalom Stöckel Lénárdot, a bártfai rektort tartotta, amit viszont az újabb kutatások kétségbe vonnak.119 A húsz cikkelyből álló hitvallás alapjául az Ágostai hitvallás állt, miközben az Invariata több elemeit és Melanchthon elveit is tartalmazza. A hitvallást megerősítette az egri püspök és az uralkodó is vette tudtára. így a Confessio Pentapolitana teljesítette feladatát: legalizálta a lutheri egyházgyülekezetek létezését, megerősítette ezek egyházi gyakorlatát, és éles határt állítatott a lutheri és a törvényen kívül álló ana- baptizmus és zwingliánizmus között.

Az 1560-as évek végén, 1569-ben a huszonnégy szepesi város fraterni- tásának lelkészei (Megander Bálint és Obsopaeus Kirill), a Bornemissza Gergely nagyváradi püspök felhívására Confessio Scepusiana név alatt új hitvallást dolgoztak ki. Mintájául mind az ötvárosi hitvallás, mind az 1559- ben elfogadott Confessio Montana (hét alsó-magyarországi bányaváros hitvallása) szolgált. Az összes lutheri gyülekezetek számára kötelező hitvallások kiadása után, kialakulni kezdett az új, evangélikus egyházszervezet. Az önálló lutheri gyülekezetek első egyházszervezési egysége az öt szabad királyi város esperessége volt. Ez már az említett eperjesi zsinaton jött létre, és első esperese Radácsi Mihály bártfai lelkész lett.120

119 SUDA, Max, Josef. Wer verfasste die Confessio Pentapolitana? In: Kónya, Peter - Mat- lovic, René (eds.). Miscellanea Anno 2000. ACEPIX. Presov 2001, 18 - 23.

120 BODNÁROVA, Miloslava. Reformáció vo vychodoslovenskych mestách..., 28 - 29.

53