Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
REFORMÁTUS EGYHÁZ FELSŐ-MAGYARORSZÁGON - Lutheri reformáció elterjedése
Kónya Annamária - Kónya Péter Az egyes lutheri gyülekezetek a század közepétől nagyobb egyházszervezeti egységeket, szuperintendenciákat vagy egyházkerületeket alkottak. Az első 1551-ben Gönczi Máté kezdeményezéséről jött létre Temesváron, létezése azonban nem volt hosszú, és már néhány évvel később a török hódoltság megszüntette. Hosszabb ideig létezett az 1554-ben, az Óvári zsinaton alapított óvári kerület.121 így a század közepén elterjedt a lutheri reformáció Felső-Magyarország majdnem egész területén (talán csak az ortodox ruszinok lakta északkeleti határvidéken kívül), több okból azonban az egyház, mint az intézmény, csak néhány évtized múlva jött létre, és ráadásul ez a terület utolsóként (négy évvel az alsó-magyarországi és kb. két évtizeddel a dunántúli egyház után) bekebeleztetett az országos evangélikus egyházi szervezetbe. Ugyanakkor viszont, a század 50-es éveiben az ún. második reformáció is győzedelmesen terjedt az országban. A lutheri reformáció terjedése néhány évtizeddel megelőzte ugyan a kál- vinizmus meghonosodását, az á. h. evangélikus egyház országos szervezete viszont csak jóval később alakult ki, mint a református egyházszervezet. Ennek több oka volt, másokon kívül a lutheri egyház eltérő szervezete, szűk kapcsolata a világi hatalommal, Bocskai felkelés, stb. Ehhez a folyamathoz, amely még a 16. század végén kezdődött el Dunántúlon, utolsóként csatlakozott Felső-Magyarország, az 1614-ik évi szepesváraljai zsinaton. Hasonlóan, mint Alsó Magyarországon, ahol 1610-ben Thurzó György nádor összehívta a híres zsolnai zsinatot, Felső-Magyarországon is a világi hatalom képviselőjétől, Thurzó Kristóf szepesi főispántól jött ki a kezdeményezés. A zsinaton, amely 1614 januárjában összegyűlt Szepesváralján, a mágnások, nemesek, öt szabad királyi város képviselői és a két addigi esperesség lelkészei vettek részt. A követek egyetértettek az 1610-es zsolnai zsinat végzéseivel, és aláírtak újabb tizenhat cikket (kánon), amiket szintén, mint a zsolnaiakat is, Thurzó György nádor erősítette meg. A zsinat egyik főeredménye volt a felső-magyarországi evangélikus egyházszervezet kialakítása. A zsinat tagjai jóváhagyták két egyházkerület (szuperintendencia) létrehozását. így az országrészben két evangélikus egyházkerület jött létre: a városi (öt szabad királyi város) és a vidéki szuperintendencia. A városi szuperintendenssé Zabler Péter lőcsei lelkész választatott meg és a vidéki egyházkerület élére Xylander István szepesváraljai prédikátor került.122 121 ZSILINSZKY, Mihály. A Magyarhoni protestáns egyház története..., 78. 122 BRUCKNER, Győző: Szepesváraljai zsinat. Nyíregyháza 1914. 54
