Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
REFORMÁTUS EGYHÁZ FELSŐ-MAGYARORSZÁGON - Lutheri reformáció elterjedése
Kónya Annamária — Kónya Péter ső-Magyarországon tartattak. Az 1545-ben tartatott medgyesi zsinat (ahol az erdélyi szászok szuperintendsüket választották meg első lutheri) után, még ugyanabban az évben Drágffy Gáspár kezdeményezésére Erdődön ösz- szejött harminc prédikátor Partiumból és Szatmár vármegyéből. Ez az első reformációs zsinat királyi Magyarországon azonban nem sokat jelentett a felső -magyarországi lutheri egyház fejlődésében. Az összegyűlt lelkészek kijelentették ugyan elfordulásukat a katolicizmustól, és a lutheri reformációhoz jelentkeztek meg, egyes cikkei viszont már a Melanchthon tanításához hajlottak, ami főleg az Úrvacsora kérdésében előre jelezte a hazai reformáció kettéválását.117 118 Lényegesen jelentősebb a magyarországi reformáció megszilárdításában és a lutheri egyház fokozatos keletkezésében az 1546-ban Eperjesen tartatott zsinat volt, amelyet az egyháztörténelmi irodalom az első magyarországi lutheri zsinatnak tekint. Az értekezleten az öt szabad királyi város képviselői, a városi lelkészek, az iskolarektorok, és a sáros- meg szepesmegyei vidéki gyülekezetek prédikátorai vettek részt. A zsinat tizenhat végzést fogadott, amelyek később mintaképnek szolgáltak a hitvallások fogalmazására és a lutheri gyülekezetek egyházi életének megszervezésére. A hit alapjául az Ágostai hitvallást és Loci Comunes (Melanchthontól) szabták meg, és az Úrvacsora kiszolgálását a wittenbergi mód szerint rendelték el. A cikkek többsége az egyházszervezettel, a gyülekezeti rendtartással, az iskolaügy- gyel, a világi hatalomhoz való kapcsolattal, a lelkészek és esperesek kötelességeivel, az istentisztelet rendjével, a parókiák jövedelmével, az ünnepek tartásával, stb. foglalkozott. A zsinaton az első királyságbeli lutheri esperes- ség hozatott létre, az öt szabad királyi város és Sáros vármegye területén. Érdekes, hogy az eperjesi cikkek értelmében az új lelkészeket (hasonlóan, mint később a Tiszáninneni református kerületben) az esperesek szentelték meg."8 A hittan egyesítése és az első lutheri egyházi szervezési egységek kialakítása számára nagyjelentőségű a hitvallások fogalmazása és jóváhagyása volt, ami a 16. század közepén valósult meg. Ezek közül az első ismét Felső-Magyarországról származik. I. Ferdinánd király 1549-ben, az 1548-i törvénycikk értelmében, amely az egyház az eredeti állapotba való visszahelyezését követelte, és elsősorban az anabaptisták és a szakramentáriusok (zwingliánusok) ellen volt irányítva, a felső-magyarországi szabad királyi városok egyházi viszonyai felülvizsgálását rendelte el. A városi tanácsok azért a közös hitvallás kidolgozása mellett döntöttek, amelyet 1549 augusztus 22-én be is adtak a királyi biztosoknak. A hitvallást később a Confes117 ZSILINSZKY, Mihály. A Magyarhoni protestáns egyház története..., 75. 118 BODNAROVA, Miloslava. Reformáció vo vychodoslovenskych mestách..., 28 - 29. 52
