Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
A SVÁJCI REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON - A Magyarországi református egyház területi felosztása és igazgatása
Kónya Annamária - Kónya Péter szágokban, hol a reformáció terjedt. Ha az új egyházak olyan területeken alakultak, hol a katolikus egyháznak voltak birtokai, azok hamar világi kézre kerültek, vagy az állam, vagy Magyarország esetén a világi hatalom tette magáévá. Maga a katolikus egyház is csak azt követelhette magáénak, ami az egyház magán tulajdonát képezte, tehát valami egyházi feladat elvégzésére szolgált. A rendes egyházi élet működésének bebiztosítása a gyülekezetek, városi tanács és a földesurak kötelességeihez tartozott. Ezért az ő vállukon hevert a templomok, iskolák fenntartása, tanítók és prédikátor fizetésének bebiztosítása. Egyik oldalon ez viszonylag nagy terhet jelentett, másrészt viszont mód volt az egyházi élet igazgatására. Az új egyházban így jutottak jelentős hatásra világi patrónusok a mágnások, nemesség, szabad királyi városokban a városi tanács. Általánosságban véve a prédikátorok anyagi helyzete nem volt túl jó, de az esetek többségében elfogadható szinten volt. Sokkal rosszabb anyagi helyzetük volt a rektoroknak. Az egyházi birtokok használatán felül a hívektől természetbeni járandóságokat és különböző egyházi vagy adminisztratív feladatok elvégzésért fizetséget kaptak. Végezetül meg lehet állapítani, hogy „...a magyar református egyház anyagi viszonyai az alapvetés korában jogilag a kor lehetőségeihez képest rendezettek s egy eléggé megnyugtató tényleges állapotra mutatnak. A legnagyobb baj az volt, hogy a helyi egyházi vagyontárgyak, javadalmak és jövedelmek jogi természete nem tette lehetővé azoknak a világi hatóság hatalmi köréből kivett, önálló kezelést - s ennek következtében a helyi világi hatóság, elsősorban a földesuraság reformációellenes állásfoglalása bárhol és bármikor kivonhatta az anyagi alapot az egyházközösségi élet alól. “105 Szenczi Molnár Albert postillája 105 RÉVÉSZ, Imre: Magyar református egyháztörténet 1520 - 1608..., 222. 46
