Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
A SVÁJCI REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON - A Magyarországi református egyház területi felosztása és igazgatása
Kónya Annamária — Kónya Péter az evangélikusok fenn tudták tartani a vallási egységet, a reformátusok csak azután választottak maguknak külön püspököt is. A dunántúli református egyházkerület első szuperintendense Pathai István lett. Néhány évvel később az egyházkerület területének változására került sor. 162993 évében néhány a török hatalom áltál gyakorolt területen az igazgatás könnyítése céljából a dunántúlihoz lett csatolva.94 Az Alsó-Dunamelléki református egyházkerület az oszmán hatalmi térségben, a kalocsai érsekség pécsi és váci püspökség területén alakult ki. 1608 évében két egyházkerületre osztódott szét: baranyaira 4 illetve 5 espe- rességgel és ráckéveire (pataira, pestire) 5 esperességgel. Ismét egyesültek 1734-ben.95 A már említett Cardina Resolutio értelmében az addigi református egyházkerületek négyre lettek csökkentve: Tiszántúli, Tiszáninneni, Dunántúli és Dunamelléki.96 Az egyházkerületek megalakulása folyamatában legtöbbször két irat lett elfogadva: hitvallás és törvénykönyv. A hitvallások az egyház teológiai tanítását foglalták magukba, míg a törvénykönyvek az egyház igazgatásra és mindenszintü kormányzatára szolgáltak. Az iratok tanulmányozásából kiderül, hogy míg a dogmatika kérdéseiben a svájci reformátorok tanítása szolgált példaként, a törvény könyveknek a lutheri egyház igazgatással ins- pirálódott97. Révész Imre ezt írja erről: „...tudatosan nem vállalták, illetőleg 93 18 prédikátor Somogy vármegyéből, mely török hatalom alatt volt kéréssel fordult Simándi Mihály Alsó-Dunamelléki egyházkerület püspökéhez, hogy jobb igazgatás szempontjából csatolja gyülekezeteiket az ő általa igazgatott egyházkerületbe. A kérésnek eleget volt téve, miután megegyezésre jutott a Dunántúli református egyházkerület püspökével Pálfi Jánossal. Viszont továbbra is maradt néhány dunántúli református gyülekezet a török hódoltsági területen. Pallas Nagy Lexikona 5. Budapest: Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaság, 1893, 602. 94 BUCSAY, Mihály: A magyar református egyház története...., 132. 95 RÉVÉSZ, Imre: Magyar református egyháztörténet 1520 - 1608..., 184. 96 Erdélynek egészen a 19. század közepéig saját egyház igazgatása volt. 97 Itt inkább a Magyarországon meghonosodott lutheri egyház igazgatásra van gondolva, mely a német modelltől egyes részleteiben különbözött. Magyarországon egyik protestáns egyházban sem tudott a világi hatalom olyan erős hatást elérni az egyházban mint 42 Heidelbergi káté
