Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
SZLOVÁK REFORMÁTUSOK A TISZÁNINNENI KERÜLETBEN - Szlovák (ill. szlovák-magyar) mezővárosok és református gyülekezeteik
Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században papok lettek belőlük. Csak a 16. század második felében két református pap származott a városból.434 A 17. század elején Szobráncon református parókia működött, melyhez a környékbeli falvak mint leányegyházak tartoztak: Felsőrécse, Törökruszka és Jeszenő (valószínűleg még Szobránckomoró és Éles is). Az egyházi gyülekezet a régi középkori templomot, a parókia épületét és iskolát használta. A parókia, illetve a pap jövedelme a század első felében a parókiához tartozó mezők használatából és a jobbágyok fizetségeiből tevődött össze. A parókiához tartozó föld 20 szántóföldből állt Ribnicához vezető határrészen és 39 szántóföldből állt a Tibához vezetőn. A ribnicai határban 1 rét, a szobrán- ciban 3, a szobránckomoróiban 1 és 1 rét az élesi határban volt a pap használatában. További két, parókiához tartozó rétet a jobbágyok használtak. A mezőváros és leányegyházak összes parasztja (teljes településsel) 2 asztag gabonát 26 kévével együtt adott a prédikátornak. A zsellérek (tehát a kézművesek is) és özvegyasszonyok 8 dénárt fizettek. A keresztelésért mindenki egy tyúkkal és egy kenyérrel fizetett. A temetésért, amikor a pap csak énekelt, 16 dénárt, de ha prédikált is, akkor 50 dénárt voltak kötelesek adni. A vidéki temetések alkalmával, hogy ha a gyászmenet az egész városon végig ment, 32 dénárt fizettek a papnak. De ha a lelkésznek a város határán túl kellett mennie, 60 dénárt kapott, mikor a leányegyházba ment, 1 forintot fizettek neki. A esketés alkalmával a vőlegénytől 4 dénár, a násznagytól 3 és a többi násznéptől 1 dénár járt a papnak.435 Legkésőbb a 17. század elejétől református iskola is létezett Szobránczon egy tanító működésével, s a helyi jobbágyfiúk taníttatására szolgált. A tanító Nagyrőcse, Törökruszka és Jeszenő leányegyházainak híveitől egy asztag gabonát kapott 56 kévéből. A temetésekből a jövedelmek harmada illette őt.436 A 17. század elején ezek a református papok működtek Szobránczon: Besztercebányai János (1609), Krasznai Péter Máté (1620) és Selecus Tamás (1621),aki az ungi esperesség társesperesi helyét is betöltötte.437 Az adatok hiányossága miatt nem lehet pontosan tudni, hogyan hatott a 70-es évek elején a vallási viszonyok alakulására a rekatolizáció. Mindenesetre az 1674-es pozsonyi törvényszék utáni rövid időn belül a szobránci református gyülekezet elvesztette prédikátorát, templomát, parókiáját, isko434 DIENES, Dénes: A történelemi református Tiszáninneni egyházkerület, Kézirat., 53. 435 DIENES Dénes (ed.): Református egyház-látogatási jegyzőkönyvek 16 - 17. század..., 243 - 244. 436 DIENES Dénes (ed.): Református egyház-látogatási jegyzőkönyvek 16 - 17. század..., 243 - 244. 437 ZOVANYI, Jenő: Protestáns jegyzékek nyugtatványai régi tizedjegyzékek mellett. Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. Budapest 1928, 118. 165
