Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
SZLOVÁK REFORMÁTUSOK A TISZÁNINNENI KERÜLETBEN - Szlovák (ill. szlovák-magyar) mezővárosok és református gyülekezeteik
Kónya Annamária - Kónya Péter Iáját, melyet bizonyára a katolikus pap vett át. A helyzet 1678-ban változott, amikor is Thököly Imre kurucai elfoglalták a várost és a templomot, és parókiát visszaadták a kálvinistáknak. Mivel az 1681-es soproni vallási cikkek a keleti vármegyékben a templomokat meghagyták a tulajdonosaik kezén, a felkelés után is a szobránci templom a református gyülekezet használatában maradt. Ez még 1700-ban is használta. Érdekes módon abban az időben a templomot együtt használták a helyi görög-katolikusokkal, hasonlóképen, mint a környékbeli falvakban is.438 Csak a 18. század elején kobozták el tőlük ( 1703-ig), de már a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc első kuruc országgyűlése alkalmával 1705-ben vissza adták a reformátusoknak. Viszont a földet és más parókiavagyont a tizedek és más jövedelmek mellett nem adták visszaa református parkókiának, mire a szobránci reformátusok a vinnai, ungvári, vajnatinai, tibai, törökruszkai és palágyi kálvinistákkal együtt az 1707-es ónodi kuruc országgyűléshez fordultak panasszal.439 A szobránci református gyülekezet véglegesen a szatmári béke utáni való időszakban alakult meg. Annak okozója nem is a rekatolizációs nyomás volt, mindinkább megállapíthatjuk, hogy a mezőváros lakosságának majdnem teljes kihalása az 1710-es pestis és az utolsó Habsburg-ellenes felkelés katonai akciói következtében történt, és valószínűleg a maradék lakosság a felkelés után délebbi vármegyékben keresett jobb megélhetést. Az 1715-ös országos lakosságösszeírás szerint abban az időben Szobráncon csak egy jobbágytelepülés létezett440 és bizonyosan csökkent a helyi református nemesek száma is. Mivel a mezőváros betelepítése csak a század első felében fejeződött be, és kizárólag csak római- és görög-katolikus lakosság közvetítésével, a helyi református gyülekezet már nem újult meg. Ezért az 1725 - 29-es összeírásban már Szobránc nem szerepel. Vinna Még kisebb és kevésbé jelentős Vinna, Ung vármegye nyugati határán, nem messze Nagymihálytól terjedt el. A település az egyformanevű vár alatt alakult ki, és túl nem lépte a helyi jelentőséget. A városkát a koraújkorba a szlovák, kevésbé a magyar lakosság lakta. A vinnai református gyülekezetről kevés adat maradt rendelkezésünkre. Legvalószínűbben a helyi várurak, Pongráczék akaratából, ugyanakkor mint Nagymihály fogadtai reformációt az ottani lakosok. Az első református lel438 LESKÓ, József (ed.): Adatok az Egri egyházmegye történelméhez, IV. Eger 1907, 305. 439 ZSILINSZKY, Mihály: A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai a reformá- tiotól kezdve IV..., 254. 440 MÓL Budapest, HTT 3121: Országos összeírás 1715-ből. 166
