Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
SZLOVÁK REFORMÁTUSOK A TISZÁNINNENI KERÜLETBEN - Szlovák (ill. szlovák-magyar) mezővárosok és református gyülekezeteik
Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században zi vagyon és jövedelem is. A gyülekezetét egy lelkész vezette káplán nélkül. A mezővárosban iskola is volt egy tanítóval (rektorral), aki a leányegyházakban a papi feladatokat is végezte. Terebes leányegyházaihoz tartozott: Paries (ma Tőketerebes része), Nagyruszka és Hardicsa. Tőketerebes vizitációja A prédikátor egy fél paraszti településsel rendelkezett, azon kívül öt mezővel a határ három részében, szintén a hardicsai határban, továbbá a falun kívüli területen tartozott hozzá hét rét és két szőlő, amelyeket jobbágyok müveitek. Azon felül a prédikátornak járt a határ összes földjéből a tized és a városi malom szombati bevétele. A parasztok a prédikátornak kötelezően fizettek terményben, ahol a kéve nagysága attól függött, hogy a parasztok pénzért arattak vagy saját ekével, vagy együtt más jobbággyokkal. A zsellérek 32 dénárt és az özvegyasszonyok három sing vászont adtak a lelkésznek. Házasításért 1 dénárt, keresztelésért egy tyúkot és egy kenyeret, a keresztszülőktől Idénárt és temetésért ételt és italt, vagy 24 dénárt kellett fizetni a prédikátornak. A rektor jövedelmét növelte a parasztoktól behajtott 60 kéve gabona és a zsellérektől származó annak a felé tette ki. A szegények (zsellérek föld nélkül) 32 dénárt fizettek neki, az özvegyasszonyok 3 sing vászont, és a temetésért 12 dénárt kapott. A harangozónak 6 dénár 157
