Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
SZLOVÁK REFORMÁTUSOK A TISZÁNINNENI KERÜLETBEN - Szlovák (ill. szlovák-magyar) mezővárosok és református gyülekezeteik
Kónya Annamária - Kónya Péter ba, a kálvinisták a támadások újabb hullámának lettek kitéve, melyet főleg a földesúr, gróf Homonnai Drugeth János vezetett. A reformátusok a 20-as évek második felében panasszal fordultak a vármegyéhez, mely a homonnai templom használatával kapcsolatban igazat adott nekik. Végül 1628-ban az ő oldalukra állt maga a fejedelem, Bethlen Gábor is. Ő viszont a következő évben meghalt, és az ideiglenesen Erdélyhez csatolt vármegyék (a zemplénivel együtt) 1628-ban visszakerültek a királyság igazgatása alá. A világi támogatók elvesztése után nagyon gyorsan véget ért a homonnai református gyülekezet is, amely legkésőbb a jezsuiták visszatérése előtt, 1630-ban megszűnt.409 A református egyházlátogatók jegyzőkönyveiben 1632-től már csak a környékbeli falvakban vannak említve református parókiák (Jankóé, Izbugyahosszúmező, Udva, Cirókahosszúmező). Homonnán már abban az időben sem létezett református parókia.410 Tőketerebes Majdnem ugyanabban az időben és hasonló módon győzött a reformáció egy másik felső-zempléni mezővárosban, Tőketerebesen is. Összehasonlítva a szomszédos Gálszéccsel, a város sokkal nagyobb volt.4" 1567-ig a Perányi család birtokolta, és az ő kihalásuk után újból a Drugethek tulajdonába jutott. Pont az említett két mágnás családnak volt legnagyobb mértékben érdeme a reformáció elterjedésében a mezővárosban és annak környékén, illetve néhány évvel később Kálvin János reformációs tanításának elfogadásában. A terebesi kálvinista prédikátorok nevei már a 16. század végétől ismertek, amikor a városban 1598-ban Bácskái N. Péter működött. További református prédikátorok Terebesen a következő személyek voltak: Métás István Tokajból (1611), Stephanius Menhardt Martonházáról, Bákai György (1620 - 1623), Váradi Mihály (1624 - 1626), Kállay János (1633 - 1634) és Vizsolyi András (említve volt már 1644-ben).412 Az első adatok a terebesi református gyülekezetről; szintén az 1611-es egyház-látogatási jegyzőkönyvben maradtak fenn. Az elsősorban az egyházi vagyonról és a lelkész és tanító jövedelmeiről ad számadást. Bizonyos, hogy az említett időben nem működött a mezővárosban más egyház, csak református, mely tulajdonában volt a régi parókia templom és a többi egyhá409 RÉZ, László: A Drugethek és Homonna...., 72 - 76. 410 FEDIC, Vasil a kol.: Dejiny Humenného. Bratislava : Príroda, 2002, 60. 411 1567-ben 54 portából vol fizetve az adó. ORDOS, Ján: Secovce..., 46. 412 ZOVÁNYI, Jenő: Protestáns lelkészek nyugtatványai régi tizedjegyzékek mellett..., 138. 156
