Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)

SZLOVÁK REFORMÁTUSOK A TISZÁNINNENI KERÜLETBEN - Szlovák vallási és egyházi könyvek

Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században Egység (Jednota bratská) tagjai voltak az elődjei. Debrecenben tanult, aztán 1736-ban felevatta a komáromi esperes, „cseh püspök“ Valesius Antal, aztán prédikátori helyet kapott Kiskérben,Hont vármegyében. A Testvéri Egység gondolatainak ébresztése végett 1740-ben Valesiusszal és Csokovay Ferenc­cel egy tiltott egyház alapításának vádja volt a nyakába varrva, ezért a Hely­tartótanács elrendelte a letartóztatását. Az egyház segítségével sikerült el­bújnia, és az abaúji Alsókemence faluban lett prédikátor. Innen Bánóéra, aztán Málcára ment lelkészkedni. Az említett utolsó két gyülekezetben kelet -szovákiai nyelvjásrásra fordítottale az egyházigazgatási iratokat és nagy valószínűséggel az imakönyv jelentős részét, és bizonyára a kis kátét is. Az 1750 - 1758 években együtmüködve Csáji Márton szuperinetendenssel ki­adásra készítettek és kiadtak öt szlovák istentiszteleti könyvet.352 Még kevesebb adat maradt fenn a szlovák református könyvek másik szerzőjéről, Spáczay Andrásról. Születésének helye ismeretlen. Magyaror­szágon két nemesi Spáczay család élt több vármegye területén. Hasonlóan nem maradtak meg források tanulmányainak helyéről sem. Néhány szerző szerint Erdély vagy a Partium területéről származott és ott is végezte tanul­mányait. 1732-től a Tiszáninneni református egyházkerület számos szlovák gyülekezetében volt prédikátor: Miglész, Málca, Bánóé és Fűzessér. Való­színűleg Málcán lefordította vagy inkább megírta a szlovák énekeskönyvet (Hlasz pobosnoho spéványa to jeszt Pésnye kresztzanszke na rocsné svjátki, i k jinsím svetim prilesitosztem szporádané) és egy imakönyvet (.Radosz- tz sértza pobosnoho to jeszt: Modlidbi ranné a vecserne, na jeden tédzeny, i insích málo, v chtorich pobosni tslovek z duchovnú radosztzu szlúsi Bohu vecsnomu).353 Éppen a málcai református pap, Jesenius György, a bánóéi pap, Spáczay András és Rákóczi András nemes voltak az öt szlovák református vallási, ill. egyházi könyvek szerzői. De az akkori, sem a későbbi kiadásokban nem tüntették fel a neveiket. Spátzay András, aki több szlovák egyházi gyüleke­zetben működött (Málca, Bánóé, Fűzessér) és lefordította valamint kiadás­ra elkészítette a Hlasz pobosnoho spévanya c. könyvet csak A.S. betűkkel van beírva. Ezek az iniciálék vannak feltüntetve az egyik imádság mellett a Radosztz sértza pobosnohoc. könyvben is. Spáczay tehát csak egynek volt a szerzője, többi különböző, szlovák református gyülekezetekben működő református paptól származott. Egy másik fordító összeállította és nyomta­tásra elkészítette N.N. néven futott. Ez a személy az „Agenda“ fordítója is lehetett. Arra, hogy az N.N. és A.S. iniciálék alatt a málcai Jesenius György és a bánóéi Spátzay András pap vannak eltakarva, a 18. század második fe­352 KIRÁLY, Péter: A keletszlovák..., 48 - 52. 353 CSÁJI, Pál: Rákóczi András 1752. évi ...,15 - 16, 24 - 25. 137

Next

/
Thumbnails
Contents