Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)

SZLOVÁK REFORMÁTUSOK A TISZÁNINNENI KERÜLETBEN - A magyarországi kálvinizmus etnikai determinációjához

Kónya Annamária - Kónya Péter

Hasonló viszonyok alakultak ki a királyi Magyarországon, illetve Alsó-Magyaror- szágon, Felső-Magyarország és a Dunántúl területein. Míg Alsó-Magyarország lakossága a királyi bányavárosoknak és azt ott élő evangélikus mágnásoknak köszönhetően a 16. század második felében többségben luteránusok volt, az említett két másik országrészben a kálvinizmus terjedtek Itt is a legnagyobb akadályt a már meglévő lutheri egyházi intézmények okozták. A Dunántúlon ezek Sopron, szabad királyi városában, illetve három megyében alakultak ki (Sopronvármegye, Vasvármegye, Győrvármegye), ahol az egyházi életet irányító mágnások gátolták a kálvinizmus elterjedését. Hasonló szerepet töltöttek be Felső-Magyarországon a Thurzók és más mágnások.267 A dunántúli evangélikusok véglegesen szétváltak a kálvini tanítástól a csepregi kollokvium után, amikor a 16. század 90-es éveiben az ottani evangélikusok (nagyrészt magyarok) megalakították az első evangélikus egyházmegyét a királyi Magyarországon.268 E két protestáns egyházmegye kialakulása, ahol a magyar lakosság volt többségben, újból igazolja, hogy az egyes refor- mációs irányzatok más (nem etnikai) okok befolyásával terjedtek.

A Felső-Magyarországon a 16. század második felétől terjedő kálvinizmus szintén gátra talált, mégpedig a már megalakult lutheri egyházszervezet képében. Ez volt az öt szabad királyi város esperessége, melynek hatásköre alá tartoztak a vidéki lutheri egyházak Sáros és a Szepesség területén. Ezekben a városokban a kálvinizmus csak titkos kálvinizmus formájában létezhetett. Sárosban csak néhány református egyház jött létre, míg a Szepességben csak kettő. Gömörben a lutheranizmust a királyi bányavárosok tartottákfenn és a lutheri földesurak kezében lévő egyházak. A 13 felső-magyarországi megyéből a kálvinizmus teljesen vagy nagy részben 11 megyében terjedt el.

267 Ezek a mágnás családok a birtokaikon őrizték a lutheri vallás dominanciáját, és a titkos, illetve kriptokálvinistákat üldözték. Példaként lehet megemlíteni gróf Thurzó Györgyöt, aki 1595-ben birtokáról elűzette Berger Péter bitesei esperest, mert titkos kálvinistaként volt meggyanúsítva.

268 KÓNYA, Peter: Dejiny ECAV na Slovensku v rokoch 1610 - 1791. In: Evanjelici v deji- nách slovenskej kultúry 3. (Ed.J.Alberty) Liptovsky Mikulás : Tranoscius, 2002, 29.

Úrasztali terítő, 17. század

112