Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
SZLOVÁK REFORMÁTUSOK A TISZÁNINNENI KERÜLETBEN - A magyarországi kálvinizmus etnikai determinációjához
Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Abaúj, Zemplén, Ung, Bereg, Borsod, Heves, Gömör, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa és Torna). Háromban, köztük, Aba-, Ung- és Zemplén vármegyében nagy számban élt szlovák lakosság, mely szintén elfogadta a kálvini tant.269 A magyar és szlovák reformátusokkal kapcsolatban még fontos megemlíteni, hogy nemcsak e két etnikum fogadta el Magyarországon a kálvini tant. A Dunántúlon, Baranya megye déli részében több szlovák református egyház alakult.270 Szlovén kálvinistákat még délebbre is lehetett találni; a Dráva és Száva folyók közti területeken, és ami még érdekesebb, hogy még a 18. század első felében is megtalálhatók voltak ott.271 Az említett népek nem önkéntesen, hanem a helybeli földesurak tevékenységének köszönhetően fogadták el az új hitet. Hasonlóan, mint a 16. század felében a román ortodox lakosság körében missziós tevékenységet folytató lutheránus szászok, a 17. század első felében református papok térítettek itt. Lórántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György felesége támogatta ezeket a missziós tevékenységeket. Pl. Fogaras megyében református iskolákat alapított.272 Továbbá számos román református egyház jött létre az etnikailag vegyes Bihar- és Zaránd megye területein.273 Természetesen ezek az egyházközösségek megszűntek, amikor a református egyház elvesztette a vezető szerepét Erdélyben. Hasonlóképpen alakultakmeg a Rákóczi- aknak köszönhetően ruszin kálvinista egy- házközösségekis a munkácsi birtokokon (ma Ukrajna kárpátaljai területein) és nagy valószínűséggel a Drugethek homonnai birtokain is a mai Kelet-Szlovákia területén. Nyilvánvalóan a keleti rítusú kereszténységet bíró emberek nem tudtak lelkileg azonosulni a kálvini tanítással, úgyhogy a protestantizmus gyengülése után a rekatolizáció idején természetesen visszatértek az ortodox egyházhoz. Ezen ru269 Gömör megyében az északi területeken lakó szlovák lakosság a lutheri egyház hatáskörében maradt. 270 LAMPE, Adolf: Historia Ecclesiae Reformatae. Utrecht, 1728. 271 CSÁJI, Pál (ed.): A magyar református eklésziák és prédikátorok első hivatalos összeírása 1725 - 1729. In: Egyháztörténet, 1958, l.sz., 34 - 74. 272 TAMÁS, Edit (ed.): Erdély és Patak fejedelem asszonya Lórántffy Zsuzsana I. Sárospatak : Sárospataki Rákóczi Múzeum, 2000. 273 CSÁJI, Pál (ed.): A magyar református eklésziák és prédikátorok első hivatalos összeírása 1725 - 1729. In: Egyháztörténet, 1958, 1. sz., 34 - 74. Kehely, 17. század 113
