Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)

SZLOVÁK REFORMÁTUSOK A TISZÁNINNENI KERÜLETBEN - A magyarországi kálvinizmus etnikai determinációjához

Kónya Annamária - Kónya Péter

tott németeknek illetve szlovákoknak tekintettek.266 A hasonló koholmányokat, féligazságokat, illetve tévedéseket még természetesen lehetne tovább sorolni.

Horkai és Magyarjesztrebi református templomok

Most viszont inkább arra szeretnék összpontosítani, hogyan is jöttek létre az említet elméletek. Minden olyan állításnál, mely a kálvini hit hordozóit az etnicitással (nemzeti hovatartozással) kapcsolja össze, két fontos valóságra kell rámutatnunk. A kálvinizmus, - úgy mint a lutheranizmus - , a reformáció két univerzális irányzata, melynek elfogadása két alapvető októl függött: a nyugati kereszténységhez való tartozástól és a hazai gazdasági és társadalmi viszonyoktól. A kálvinizmust messziről sem lehet csak svájci, francia,vagy magyar nyelvi területek vívmányának tekinteni. A kálvini tan úgyszintén elfogadott hitté vált Skóciában, Németalföldön, Falcban, Báden területén, de ugyanúgy még más német államokbanis, vagy Közép-Európa területén a Cseh Királyságban, Morvaországban, a Lengyel Királyságban. A kálvinizmus ilyen széles kiterjedése viszonylag elégséges magyarázata annak, hogy a kálvinizmus igazán nem csak magyar ügy. Továbbá nincs semmiféle különösebb oka annak, hogy miért is kéne a magyaroknak jobban

266 Hasonlóan vélekednek a magyar és szlovák görög-katolikusokról is, akiket magyarosított,illetve szlovakizált ruszinoknak tekintenek.

110