Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)

SZLOVÁK REFORMÁTUSOK A TISZÁNINNENI KERÜLETBEN - A magyarországi kálvinizmus etnikai determinációjához

SZLOVÁK REFORMÁTUSOK A TISZÁNINNENI KERÜLETBEN A magyarországi kálvinizmus etnikai determinációjához A reformáció történetében és különösen a magyarországi kálvinizmus történetében több, túlságosan leegyszerűsített séma fogalmazódott meg a múltban, melyeknek az objektív valósággal csak kevés közös pontja van, annak ellenére a mai napig fennmaradtak úgy a laikus, - de ami még meg- hökkentőbb -, elvétve a hivatásos történészek körében is. Kétségkívül a leg­több ilyen félremagyarázott állítás az etnicitás és a protestantizmus egyik vagy másik iránnyal való összekapcsolásának magyarázatából származik. A történelmi fejlődés által kialakult határt tekintve, mely a Kárpát-me­dencében ahhoz vezetett, hogy a magyarok többsége a kálvini hithez, míg a lutheri irányhoz a német és szlovák nemzetiség jelentkezett, már a 16 - 17. században létrejött egy elképzelés az említett két protestáns irányzat et­nikai determinációjáról. Egy csalfa kép lett kialakítva, mely a magyarokat egyértelműen kálvinistáknak, a németeket és szlovákokat lutheránusoknak rajzolta meg. Ez az elképzelés a tudományos munkákba is bekerült, és úgy a magyar de a szlovák egyházi történészek további hamis vagy megtévesz­tő következtetéseket vontak le belőle, nem beszélve arról, hogy a magyar nemzeti politikát, a magyarosítást a 19. és 20. század fordulójából a 16 - 17. századi kálvinista-lutheri viszonyokba vitték időbelileg vissza. Ezek szerint az etnikailag nem magyarok lakta területeken a kálvini reformáció csakis kényszerítéssel ment végbe, vagyis a magyar földesurak kihasználva földe­súri jogaikat, kényszerítették alattvalóikat áttérni a református hitre, mely elfogadása viszont fokozatosan az elmagyarosodáshoz kellett, hogy vezes­sen. Úgyszintén téves az az állítás, mely szerint a vegyes egyháziközössé­gekben a reformátusok majorizálták az evangélikusokat.265 Természetesen hasonló nézetek a magyar református egyháztörténet körében is megfogal­mazódtak. Egyes nézetek igyekeztek például a magyar etnikum kálviniz­mus iránti erősebb vonzalmát intellektuális, természetileg adott okkal, vagy más „objektív,, valósággal magyarázni azt az állítást, miszerint a kálviniz­mus „magyar hit,,. Talán legtovább mentek ezekben a nézetekben azok, akik a szlovák kálvinistákat szlovakizált magyaroknak tekintették. Hasonló nézet állt fenn a magyar evangélikusok tekintetében is, akiket viszont magyarosí­265 VARSIK, Branislav: Vznik a vyvin slovenskych kalvínov na vychodnom Slovensku. In: Historicky casopis,. 39. évf., 1992, 2. sz., 129 — 148. 109

Next

/
Thumbnails
Contents