Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
REFORMÁTUS EGYHÁZ FELSŐ-MAGYARORSZÁGON - Tiszáninneni református gyülekezetek a 18. században
Kónya Annamária - Kónya Péter A rekatolizáció következményeként a 18. század folyamán több mint tíz református gyülekezet szűnt meg, leginkább a svájci reformáció terjedésének területe szélén. A rekatolizáció terjedésében kulcsfontosságú szerepe a katolikus földesuraknak, jezsuitáknak (Kassán, Eperjesen, Ungváron), pálosoknak (Varannón, Tőketerebes, Sátoraljaújhelyen), premontreieknek (Leleszen, Jászón) és más rendeknek volt. A mai Kelet-Szlovákia területe kálvinista lakosságának nagy része a rekatolizáció idején az ő befolyásuk alatt átlépett a római-katolikus hitre. De ennek a területnek a rekatolizáció- jában, elsősorban Zemplén és Ung vármegyében fontos szerepet játszott egy másik egyház: a görög-katolikus. Már a 17. század második feléből maradtak feljegyzések, melyek a reformátusok görög-katolikus hitre való tömeges áttéréséről tanúskodnak. 1660-ban a Zemplén vármegyei Bacskó falu prédikátora megtiltotta temetni és házasítani azoknak a gyerekeit, akik őket az ortodox, illetve görög-katolikus pópának adták volna megkeresztelni. Három évvel azután a bacskói reformátusok megtagadták kifizetni a papnak járandóságaikat, és azzal fenyegetőztek, hogy a görög-katolikus paphoz fognak menni. Végül 1670-ben a falu leányegyháza, Sztankóc és Kereplye több lakosa elvitte gyerekeiket megkeresztelni a görög-katolikus paphoz, mert a bacskói prédikátor nem volt hajlandó kijárni hozzájuk a falukba.263 Az említett események tisztán bizonyítják a kálvinisták rekatolizációját az egyik, és a görög-katolikus egyház létesülésének folyamatát (máig nem teljesen felkutatott problémáját) a másik oldalon, mely a mai Kelet-Szlo- vákia területén a szlovák és magyar görög-katolikus lakosság létezésével függött össze. Ugyanis a béke időszakában nem volt ritkaság a református lakosság áttérése a keleti katolicizmusra. Annál intenzívebb lehetett ez a folyamat az 1670-es években, a csúcsosodó rekatolizáció idején, gyülekezetek átmeneti megszűnése és a papok távozása után, amit a mai Kelet-Szlovákia területén kívül található dokumentumok Ung vármegyéből is alátámasztanak.264 Ebben a folyamatban fontosnak bizonyult az a valóság is, miszerint a görög-katolikus egyház sajátosságaival (papok házassága, érthető ruszin nyelv használata és más) a kálvini parasztoknak sokkal vonzóbb lehetett, mint a római-katolikus vallás. 263 Dienes, Dénes (ed.): Zempléni vizitációk 1629 - 1671. Miskolci Csulyák István zempléni esperes és hivatali utódainak feljegyzései..., 300, 313, 385. 264 Ukrajna Kárpátaljai állami levéltára Bergszászon. A munkácsi görög - katolikus püspökség levéltára. 108
