Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története (Sárospatak, 2013)
SZELLEMISÉG ÉS HANGULAT - Híres tanáregyéniségek
A FELVILÁGOSODÁSTÓL A SZABADSÁGHARC BUKÁSÁIG 96 Duka Tivadar (1825-1908) a szabadságharcban honvédszázados, majd a brit hadsereg őrnagya, hadiorvosként szolgált Indiában 1854-1874 között. Neki köszönhetjük Körösi Csorna Sándor munkásságának első alapos feldolgozását. Pataki diák volt gondok miatt nem költözhetett hazánkba. Ha nem is ilyen kiterjedt kapcsolatokkal rendelkező, széles látókörű szakembert, de a 18. század legvégétől rendszeresen tudtak foglalkoztatni egy magyar mechanikust. Hasonló nehézségeket okozott a rajztanítás kollégiumi bevezetése. Nyíry Istvánt egy ideig diáktanítókkal pótolták, s csak az 1830-as években alkalmaztak ismét felnőtt mestert. Hasonlóan vegyes feladatokat látott elTóth-Pápai Mihály. Az orvosi tanulmányokat is folytatott Tóth-Pápai 1791- ben iskolaorvosként került a kollégiumba, de mellette előbb nevelési felügyelőként (paedagogiarchaként), majd 1796-tól a természetrajz és a pedagógia rendes tanáraként is foglalkoztatták. A felemás eredményeket szülő tevékenységét dicstelenül fejezte be: lemondásra kényszerült, mert azzal vádolták, hogy részeges és iskolai tartozását elitta. Tóth-Pápai távozása után évtizedekig nem dolgozott a kollégiumban sem iskolaorvos, sem pedig pedagógiai felügyelő. HÍRES TANÁREGYÉNISÉGEK A kollégium tantestületében természetesen a legképzettebbek és a leghíresebbek a professzorok voltak. Közülük az alábbiakban azoknak a portréját vázoljuk fel, akik meghatározó nyomot hagytak a kollégium életében. A teológiai katedrán a 18. század utolsó harmadában Őri Fülep Gábor állt. Az 1739-ben született, prédikátor apától származó Őri Fülep szülőhelyén, Sajószentpéteren, majd Miskolcon és Sárospatakon tanult, de a német nyelv kedvéért megfordult Lőcsén és Dobsinán is. Igazán gazdag és eredményes peregrináción vett részt: Franekerben, Groningenben, Utrechtben és Leydenben tanult hosszabb ideig. Sőt Utrechtben teológiai doktorrá is avatták - igaz, e cím viselésétől idehaza az uralkodó eltiltotta. Németalföldi tartózkodása során korrektora volt az Utrechtben kinyomtatott magyar bibliának, de eljutott Oxfordba, Londonba és a bécsi császári könyvtárba is. Hosszú, hatéves külföldi tanulmányutat követően érkezett haza, s előbb apja mellett káplánként, majd aszalói prédikátorként szolgált. A sárospataki kollégium teológiaprofesszorának 1772-ben hívták meg. Negyedszázados tanári tevékenysége során számos tankönyvet írt és nyolc évig rector-professzorként az intézményt is vezette. Ő tanított először Patakon lelkigondozást. Majd’ 60 évesen távozott a kollégiumból, mivel 1797-ben az egyházkerület szuperintendense lett. Püspökként egyébként az éppen megüresedő sajószentpéte- ri parókiába költözött, s haláláig, 1823-ig szolgált apja egykori gyülekezetében. A rendkívül művelt és elismert professzor az intézmény sokat publikáló tanáraként, vezetőjeként, majd pedig az egyházkerület irányítójaként is nagy hatást gyakorolt a kollégium szellemi-anyagi gyarapodására. A teológiai felvilágosodás képviselője volt, számottevő egyháztörténeti műveket készített (megírta a budai zsinat, s lefordította a jezsuiták történetét), latin, francia, német és angol nyelvű szakkönyveket fordított, ószövetségi írásmagyarázatokat adott közre. „Őri Fülep munkásságára tekintsünk úgy, mint aki teológiai, erkölcsi felfogásával a maga posztján kiemelkedően bástyázta alá a felvilágosodás megtestesüléseként hazánkban a 19. század eleji nemzetté válást: a reformkort.” - hangzik Koncz Sándor méltatása. Lényegesen kisebb jelentőségű volt ugyan az intézmény életében Patay János szerepe, de Őri Fülephez hasonlóan színes életútja miatt azért megérdemli figyelmünket. Az 1807-ben teológiatanárnak megválasztott, majd az utolsó évben a természettannal is megbízott Patay mindössze négy évig, 1811-ig szolgált a Bodrog partján. Am személyében szintén egy nagy külföldi tapasztalattal rendelkező, s nem
