Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története (Sárospatak, 2013)
Ugrai János: „A NEMZETI ELŐHALADÁS NEVEZETES IDŐSZAKA” 1777-1849 - Környezeti feltételek - A korszellem: a felvilágosodástól a szabadságharc bukásáig
A FELVILÁGOSODÁSTÓL A SZABADSÁGHARC BUKÁSÁIG 68 részeként nemcsak az uralkodó jogait korlátozták, hanem az egyházak egyházi és oktatási tevékenységének finanszírozását és legfőbb felügyeletét is megszervezték. Az így létrejött Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium az állami szerepvállalás gyökeresen új felfogását szimbolizálta. A szekularizáció mellett korszakunk meghatározó újdonsága a türelmi politika volt. A vallási tolerancia eszméje John Locke hasonló tanítását követően száz évvel érvényesült a Habsburg Monarchiában. II. József türelmi rendelete (1781) korszakalkotó jelentőségű a pataki kollégium történetében is. Ezt követően szilárd jogalappal rendelkeztek a protestánsok egyházi életük és iskolázásuk autonómiájának megőrzésére, megvédésére. A rendelet fontosságára világít rá, hogy ez volt a három közül az egyik, amelyet II. József nem vont vissza a halálos ágyán. Sőt az 1791. évi rendi országgyűlés megerősítette a protestánsok egyházi és tanügyi autonómiáját, amelyet II. Lipót is szentesített. Korszakunkban mindvégig e két jogforrás szolgáltatta a protestánsok jogainak védelmezéséhez a hivatkozási alapot. Az 1791:26. te. ugyan nem biztosította a protestánsok és a katolikusok teljes egyenjogúságát, s az uralkodó többször beleavatkozott még a későbbiekben a református és evangélikus egyházak életébe, mégis kijelenthető: a 18. század végétől a vallássérelmek gyakorisága és az egyes esetek súlyossága lecsökkent. Az egyenjogúságot a protestáns hitre való áttérés törvényes nehezítése, valamint a katolikus-protestáns felek vegyes házasságából született gyerekek vallásos nevelésének aránytalanságai akadályozták. Mindkét szabály számos visszaéléshez vezetett. Ám ezek a helyi konfliktusok már nem eszkalálódtak, s nem terjedtek át egy-egy település határain túlra. így a különböző felekezetek egymásba vetett bizalmát ugyan nem erősítették, de a kapcsolatukat számottevően nem rombolták. A 19. század első felében már egyre kevésbé volt megosztó tényező az, hogy valaki katolikus vagy protestáns hitet követett-e. Sőt a reformkor politikai csatározásaiban a köznemesi hangadó csoport nagy része protestáns volt — a közéleti érvényesülés egyre szélesebb szférái nyíltak meg tehát a számukra. A felvilágosult abszolutizmus a másik nagy hatást az iskolázás fejlődésére gyakorolta. A felvilágosodás kora egyben a pedagógia vagy a nevelés százada is. Hiszen a felvilágosult gondolkodók tudatosan hirdették a korábbi gondolati és társadalmi struktúrák radikális átalakítását, s ebben elsőrangú jelentőséget tulajdonítottak az iskolának. S a felvilágosodás korának maradandó vívmányai (technológiai fejlődés, higiénés és élelmezési viszonyokban, s az emberi élet meghosszabbításában elért eredmények, urbanizáció stb.) természetszerűen eredményezték a nevelésfilozófiai és gyakorlati oktatási kérdések kiterjedését, továbbélését. Az új erkölcsökhöz új ismeretekre, az új ismeretekhez pedig új megismerési módszerekre, s mindehhez a teljes nevelési program újrafogalmazására volt szükség. Ez a folyamat azonban Európa periférikus térségeiben nem indult be önmagától. Ellentétben az angol, francia, német szellemi fejlődéstől, többek között Közép- és Kelet-Európában, s így Magyarországon is az uralkodó intenzív fellépésére volt szükség. A nyugati modernizáció egyes elemeit követni, más részeit viszont elkerülni kívánó Mária Terézia, majd II. József ennek megfelelően a Habsburg Monarchiában, s ezen belül a rendi különállását őrző Magyar Királyságban is komoly tanügyi reformot tervezett. Az állami (uralkodói) oktatáspolitika középpontjában persze a szekularizáció állt. Az iskolázás minden szintjén érvényesüljön az uralkodó legfőbb felügyeleti joga, az iskola pedig minél inkább az állami célokat, semmint a hagyományos rendi (nemesi és egyházi) értékrendszert kövesse — ez a szellemiség uralta a reformprogramot. A több szakaszra bontható, változó intenzitású kísérletsorozat Magyarországon a jezsu-
