Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története (Sárospatak, 2013)
SZELLEMISÉG ÉS HANGULAT - Hullámvasúton - az intézmény az 1940-es években
KÜZDELEM A PERIFÉRIÁRA SZORULÁS ELLEN 188 Koncz Sándor (1913-1983) teológiai tanár, sokoldalú tudós, akit már a két világháború közötti sárospataki kollégium nevelt. Az 1945 utáni újjászervezés egyik vezetője gatással segítette az újraindulást. Angol vendégek is többször megfordultak a Bodrog partján, a nagykövetség rendre képviselőket küldött például az évzáró ünnepélyekre. Anglia mellett Svájc és Törökország követét is fogadta a főiskola az 1946/47-es tanévben. Illusztris vendégek nemcsak külföldről, hanem Magyarországról is érkeztek Sárospatakra. így például 1947 júliusában a kollégium szolgált a négy református püspök tanácskozásának helyszínéül. De felkereste a várost az egyik evangélikus és római katolikus püspök, illetve a pannonhalmi apátság igazgatója, Jámbor Mike is. A következő évben Ortutay Gyula kultuszminisztert és Dobi István földművelésügyi minisztert, a későbbi miniszterelnököt látták vendégül az elöljárók. A Rákóczi várban meghatározó művészeket fogadtak — így például Tersánszky Józsi Jenő volt az egyik felolvasóest vendége. A célszerűbb, hatékonyabb intézményműködtetés érdekében átszervezték az igazgatótanácsot, s külön közigazgatói tisztet létesítettek. A főkönyvtárosi cím megtartása mellett külön, állandó alkalmazott felvételével könyvtárosi állást szerveztek. A természetbeni és egyéb segélyek begyűjtésére külön bizottságot állítottak fel. Az ismét növekedésnek induló létszám miatt leányinternátust alapítottak - 1946-ban összesen már több mint 450-en laktak konviktusban. Az intenzív létszámnövekedés különösen a lányok körében volt jellemző: a gimnázium és a tanítóképző egyértelműen nekik köszönhetően népesült be gyors ütemben. Igaz, a mennyiségi növekmény komoly szociális problémákat is jelentett. Az iskola elöljárói hamar jelezték: tán még sosem volt annyira igaz, mint ezekben az esztendőkben, miszerint Patak a szegények iskolája. Főként a Felvidékről érkező diákok ellátása rótt igen nagy terheket az intézményre. Az innen származók úgyszólván teljesen nincstelenül érkeztek az iskolavárosba, miközben a régi any agi források nagy része elenyészett. Ezek a nehézségek azonban nem mérhetők annak a fordulatnak a súlyával, amely az 1948/49-es tanévben vette kezdetét. Az 1948 júniusában hozott XXXIII. törvénycikk ugyan elrendelte az egyházi gimnáziumok államosítását, de a református egyház egyezményt csikart ki az állammal szemben a négy egyházkerület egy-egy fiúgimnáziumának (Budapest, Debrecen, Pápa, Sárospatak) és a budapesti és debreceni leány- gimnáziumok egyházi kézben maradására. Néhány hónapig úgy tűnt, a megmaradó iskolákhoz kapcsolt általános iskolák is megmenekülnek az államosítástól — ám 1948 októberére a kisiskola sorsa megpecsételődött. Az államosítás nyomán nemcsak az általános, hanem a szőlészeti iskola is kivált a kollégium szervezetéből. A tanítóképző intézet az elsorvadás útjára lépett, ebben a tanévben már nem indíthatott első osztályt. A Rákóczi várat ismét saját kezelésébe vette a VKM, az ott helyet kapó kezdeményezésekkel (népfőiskola, történeti múzeum stb.) együtt. A zsugorodás ráadásul a megmaradó egységek igen súlyos gazdasági helyzetével párosult. Jellemző a takarékosság kényszerére, hogy — leszámítva a közvetlen háborús esztendőket — az 1860-as évek óta először döntöttek úgy, hogy nem közlik nyomtatásban teljes egészében az évnyitó, évzáró beszédeket. Ekkor már senki nem jutott ki a teológiáról külföldi tanulmányokra sem. A következő tanévben már csak egy idegen nyelvet lehetett tanítani a gimnáziumokban, amely felmenő rendszerben immáron egyedül az orosz volt. Ugyanekkor visszavonták az angol tagozatos osztályok speciális tantervi engedélyét. A vallástan tanárait kivették a tantestület rendes tanári állományából, a hittan az órarendben nem szerepelhetett, a hittanárok nem vehettek részt a tanári értekezleteken. 1949 utolsó napjaiban államosították a főiskolai nyomdát, de már előtte kötelezően alkalmazni kellett az államilag előírt tankönyveket.
