Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története (Sárospatak, 2013)
KÜZDELEM A PERIFÉRIÁRA SZORULÁS ELLEN - A II. VILÁGHÁBORÚ ELŐTT ÉS UTÁN - „Sorsommá lett Patak” - Újszászy Kálmán
KÜZDELEM A PERIFÉRIÁRA SZORULÁS ELLEN 166 Újszászy Kálmán ben meghatározó gyermektanulmányi mozgalomhoz. A Nagy László és Domokos Lászlóné nevéhez fűződő tudományos gyermekmegismerési programot Lázár a maga területén, a tanítóképzésben fejlesztette tovább. 1933-ban publikálta „A gyermektanulmány vázlata” című tankönyvét, amelyben gyakorló tanítók és a képzős növendékei számára foglalta össze e pedagógiai irányzat legfontosabb ismérveit. A kötet mellékletében egy 12 oldalas mintát közölt a megfigyelt gyermek személyi lapjához. A differenciált fejlesztés, az individuális nevelés legfőbb szempontjait rögzítette és rendszerezte ebben. Az egészen részletes, 173 kérdésből álló füzetet hat nagyobb fejezetre osztotta. Ezek közül több kérdéscsoport is a gyermek családi hátterével, a szülők nevelői feladatvállalásával foglalkozott. Ezáltal - a korszakban szintén igen haladónak számító módon — eljutott a szülőkkel, a családdal való kapcsolattartás, a pedagógiai célzatú kooperáció fontosságának felismeréséig. Ennek érdekében a mellékletet önállóan is megjelentette, s nagy példányszámban eljuttatta a szülőkhöz is. „A gyermektanulmány vázlata” egy nagyszabású könyvsorozat egyik darabja volt. Lázár Károly volt az egyik fő ösztönzője a „Gyakorlati Pedagógia Kézikönyvtára” című sorozat elkészítésének, melynek keretei között ő még két kötetet állított össze. A „Népoktatásunk szervezete” és „A népiskola házi felszerelése” szintén különösen fontos, korábban a kisiskolázás elhanyagolt aspektusait dolgozta fel közérthető, és széles körben megvalósítható-követhető formában. (A sorozat többi darabját Tóth Mihály szerkesztette - és szerzett velük magának országos hírnevet.) Lázár Károly nevéhez fűződött még a pedagógiai gyakorlatokhoz fűződő munkanapló publikálása, továbbá olyan módszertani segédleteknek a szerkesztése, amelyek például a tanmenetek és órarendek készítéséhez biztosítottak támpontot. Mindezek révén, de különösen a gyermektanulmányi mozgalomban játszott szerepe nyomán Lázár is hozzájárult ahhoz, hogy Sárospatak a két világháború között is meghatározó szellemi centrum maradjon. A tudományos gyermekmegismerésben vállalt szerepe egyfelől egy új elem, a reformpedagógia sárospataki meghonosításához vezetett. Másfelől pedig azzal, hogy nézeteit a szegény vidékekről származó és tanítónak oda visszaigyekvő diákok körében terjesztette, egyszerre járult hozzá a hazai reformpedagógiai mozgalomnak az alsóbb társadalmi rétegek felé nyitásához, s a sárospataki főiskola szegénység, vidéki elmaradottság elleni küzdelmének sokszínűbbé válásához. „SORSOMMÁ LETT PATAK” - ÚJSZÁSZY KÁLMÁN A Sárospatak mai kulturális életével kívülről ismerkedő számára Újszászy Kálmán (1902-1994) nevét emlegetik a legtöbbször a helyiek. Nem csoda, hisz a most élők többsége még kortársa lehetett a nem mindennapi szellemiségű Újszászynak, aki ráadásul végigélte a 20. századi Patak csaknem összes sorsfordító eseményét. Nevéhez pedig olyan kezdeményezések fűződtek, amelyek ismét országos jelentőségűvé tették a létében is fenyegetett Bodrog parti iskolavárost. újszászy Kálmán Budapesten született. Édesapja postai tisztviselő volt, de erőn felül, több állásban dolgozva nemcsak egy külső kerületi családi ház megvásárlásáig jutott, hanem arra is, hogy két gyermekét hosszan taníttatni tudta. Kálmán a Markó utcai katolikus, egykori piarista gimnáziumban tanult, hogy aztán 19 évesen megismerkedjen Sárospatakkal. Pontosabban előbb a sárospatakiakkal ismerkedett meg: a Pro Christo Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség konferenciájának részt
