Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története (Sárospatak, 2013)
KÜZDELEM A PERIFÉRIÁRA SZORULÁS ELLEN - A II. VILÁGHÁBORÚ ELŐTT ÉS UTÁN - Korszakalkotó személyiségek - Egy katolikus tanár sikerei - Lázár Károly
150.000 forintos veszteséget terveztek be a költségvetésben. De még ezt a tervet is alulmúlta a valóság: az őszi vetés kétharmada fagykár áldozatává vált. Továbbra is életben maradtak a beszolgáltatási kötelezettségek, amelyeket még a legjobb termés esetén is csak nehezen tudtak volna kigazdálkodni. Az ínséges időkben a takarmányhiány miatt a kollégium 76 darabos juhállományának nagy részét le kellett vágni. Még ekkor is súlyos gondot okozott a tüzelőhiány, valamint az iskolaépületek ablaküvegeinek pótlása. A háborús károkat ugyan nagyjából helyreállították ekkorra, de a legértékesebb ingatlanra, a Dókus-féle budapesti házra még csak ezután tervezték költeni. A következő tanévben a már csak 100 ezres deficit további csökkentési, szanálási terveiről számoltak be bizakodva. A feltűnően rövid, mindössze féloldalas gazdasági beszámoló általában optimista hangvétele azonban a figyelmes olvasóban pusztán a nehezen konkretizálható tervek érzetét kelti. Valójában emberfeletti energiával küzdött az intézmény a puszta fennmaradás érdekében. Inkább csak a következő tanévben váltak láthatóvá az erőfeszítések eredményei: újjáépítették az Angol Internátus és a főiskola fűtés- és vízvezetékrendszerét, a régi tornacsarnokot és a tanári lakásokat, olvasószobát alakítottak ki a Nagykönyvtárban. Korszerűsítették a teológiai interná- tust és újjáépítették a kis internátust. Közel két évtizedes embert próbáló küzdelem látszott némi sikert elérni akkor, amikor a kommunista iskolaállamosítás minden addigi erőfeszítést egy csapásra semmivé tett. KORSZAKALKOTÓ SZEMÉLYISÉGEK EGY KATOLIKUS TANÁR SIKEREI - LÁZÁR KÁROLY Mivel a reformátusok által alapított tanítóképző a 20. század első három évtizedében állami fenntartású intézmény volt, ott nemcsak a más vallású diákok jelenhettek meg nagy számban, hanem tanári megbízatást is elnyerhettek akár római katolikusok is. Sőt, a képző 1929. évi egyházi visszavételekor az egyházkerület az államsegély megtartása érdekében olyan szerződést írt alá a szakminisztériummal, amelyben szavatolta az ott dolgozó más felekezetűek további foglalkoztatását. Részben ennek köszönhette Lázár Károly (1889-1959), hogy Patakon maradhatott, s 1948. évi nyugdíjazásáig aktív részese lehetett az időközben ismét reformátussá váló tanítóképző munkájának. De csak részben, hiszen valójában az egyik legnépszerűbb, országosan ismert tanárról lévén szó a személyes adottságai egyébként is kivételessé tették a helyzetét. Lázár Csáktornyán, majd Budapesten tanult, az Apponyi Kollégium tagjaként szerzett természetrajz-mennyiségtan szakos tanári diplomát. Iglón kezdett tanítani. Az I. világháborús frontszolgálatot és a kétéves hadifogságot követően ugyan visz- szatért első állomáshelyére, de a csehszlovák hatóságok 1919-ben kiutasították. így került Patakra, ahol haláláig élt. Hamar belopta magát a helyiek szívébe: nemcsak intellektuális, hanem szociális képességei miatt is megszerették. Nagy kedvvel tartotta meg óráit, szabadidejét pedig szívesen töltötte a helyi közéletben. Társaságot kedvelő, élvezetes beszélgetőpartner volt. Két fő tárgyán kívül egyre inkább a tanítás mestersége iránt érdeklődött. Intenzív pedagógiai érdeklődése avatta aztán országosan is elismert szakemberré. A tanítás hatékonyságának kérdései foglalkoztatták. Ily módon jutott el a reformpedagógia korszerű eszméihez, azon belül is a magyar pedagógiai gondolkodást döntő mérték165 LÁZÁR RÁ HOLY: A NÉPISKOLA HÁZI FELSZERELÉSE immun »tmlsii (üamnum. LAZAr KAROLY x. Korr.r vvoiíxrorr a riinxouj xtatvwON&UMM iH4«r»r*i mi ^.TÖTH MIHÁLY; JÁVORFÁBÓL FURULYÁCSKA.. vezé»k8nyv és dalgyűjtemény AZ ÉHEK TANÍTÁSÁHOZ. rj"j SmOBUffl PF9A60SIA tLZUOlTVTARA SZÍJUK gSiíT-l fc* KIADJ Az,?35*E3gS§j LÁZÁR KÁROLY tiNÁR . -'‘-ppg ix. kőTinr. A Gyakorlati Pedagógia Kézikönyvtára sorozat szerkesztője és kiadója Lázár Károly volt
