Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története (Sárospatak, 2013)
FŐGIMNÁZIUM ÉS FŐISKOLA - A KOLLÉGIUM A KIÉPÜLŐ MODERN OKTATÁSI RENDSZERBEN - Környezeti feltételek - Az állami oktatáspolitika kibontakozása és a modern oktatási rendszer kiépülése
110 1JLU FŐGIMNÁZIUM ÉS FŐISKOLA vérvádig és kravallokig hiszterizáló antiszemitizmus; a nagyvárosi munkásság 20. század eleji megmozdulásai egyértelműen jelezték, hogy nagyon sokféle indulat forr a levegőben. A robbanást végül a nemzetközi erőviszonyok radikális átrendeződése, az I. világháború kitörése, s abban az Osztrák-Magyar Monarchia vesztes félként való szereplése idézte elő. Fenntarthatatlannak bizonyult a feudális és polgári erők kiegyezésére alapozott dualista állammodell, azon belül pedig a csak felerészben magyarok lakta történelmi Magyarország etnikai feszültségei is kezelhetetlenné váltak. A súlyos háborús veszteségeket így további lemondások kényszere követte. Az évtizedekig gyors léptékben modernizálódó, urbanizálódó Magyarország a korszak végére súlyos, összetett válságba került. Függetlensége mély elkeseredéssel, csalódottsággal párosult. Ez a kettősség természetesen a szűkebben értelmezett oktatástörténeti események vizsgálatával is tetten érhető. Annál is inkább, mivel az iskolázás a 19. század második felében Magyarországon a fő prioritások közé emelkedett. A korszak oktatáspolitikai eseménysorozatát az Organisationsentwurf (röviden: Entwurf) elrendelése nyitotta meg 1849-ben. Ezzel remélte a bécsi kormányzat, hogy birodalomszerte közös megoldásokat alkalmaz, s sikerrel jár a térség tanügyi felzárkóztatása terén. A humboldti és herbarti reformokon már túllévő, irigylésre méltó szellemi fejlődést magáénak tudó Poroszország mintáját kívánta követni. A porosz iskolareform példáját követve határozott intézkedéseket vezettek be a tanulmányi idő és az egyes iskolatípusokban folyó munka egységesítésére, az állam oktatási felügyeletének ki- terjesztésére, a tankötelezettség bevezetésére, valamint az iskolák hagyományos tantervi-tartalmi jellemzőinek módosítására. Az Entwurf újításai két csoportba sorolhatóak. Egyfelől az iskolatípusok pontos meghatározásával, az azokban folyó munka egységesítésével, s az egyes intézménytípusok egymásra épülésének szabályozásával átlátható oktatási rendszert teremtett. A továbbiakban egy-egy kisiskola vagy gimnázium tanulmányi ideje már nem függhetett a helyi viszonyoktól és az iskolába járók szüleinek érdeklődésétől. Bevezették a középiskolai tanulmányokat lezáró érettségi vizsgát, ami az egyetemi továbbtanulás fő feltételévé vált. A középiskolai tanulmányok biztosítására egyébként két iskolatípust különítettek el: a gimnáziumot és a reáliskolát. Ez utóbbi révén végre elterjedtek a gazdasági-technológiai, s általában a polgári fejlődéshez szükséges, gyakorlatias tananyagot közvetítő középiskolák. A szervezeti jellegű változtatások mellett nem elhanyagolhatóak a tartalmi módosítások sem. A tanterv neohumanista alapokra építve meghagyta ugyan a vallás, latin és görög tárgyakat, de ezek óraszámát jelentősen lecsökkentette. A még a 19. század első felében is az iskolai mindennapok közel kétharmadát kitevő klasszikus tárgyak aránya 50% alá csökkent, s a heti 20-24 órából már csak 8-12 órát foglaltak le. Ezzel szemben nőtt az anyanyelv, a történelem és földrajz, a matematika, valamint a természetrajz és fizika tárgyakra fordítható idő. A gimnáziumi oktatás klasszikus orientációját még inkább korlátozta a szaktanári rendszer bevezetése. Ezzel ugyanis nemcsak az óraszámban megmutatkozó jelentősége nőtt meg a nem a vallás—latin- görög hármasába tartozó tárgyaknak, hanem tárgyalásuk is szakszerűbbé vált. Az Entwurf a szakszerűség és a szekularizáció, továbbá a tanügyigazgatásban a központosítás ügyét szolgáló, alapvetően hatékony, a Habsburg Monarchia nagy részében sikeres szabályozásnak bizonyult. Olyan eredményeket ért el, amelyek máig beazonosíthatóan jelen vannak közoktatásunkban. Ez a modernizációs törekvés azonban Magyarországon súlyos sérelmekkel egészült ki. Az Entwurf és az azt követő végrehajtó intézkedések fokozottan növelték az állam tanügyi beleszólását, ez pedig
