Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története (Sárospatak, 2013)
SZELLEMISÉG ÉS HANGULAT - Híres tanáregyéniségek
történeti tankönyv nyomtatásban is megjelent. így természetesen nem kerülhette el a cenzúra figyelmét, ennek megfelelően jóval óvatosabb, mint a fenti esszé. Ugyanakkor a szerző itt is haladó álláspontot képviselt: szakított a hagyományos történetírás megoldásával, s így a tankönyv olvasója nem a régmúlt igen terjedelmes leírását, s a modern események ahhoz képest rendkívül szűkszavú vázlatát vehette kézbe. Ezzel ellentétben 400 oldalas munkájában alig 70 oldalt szánt az ókori s 80 oldalt a középkori fejlemények bemutatására. A szöveg több mint fele az újkor háromszáz évével foglalkozik, s az utolsó évtizedek részletes leírását is fontosnak tartotta a szerző. Az egyes fejezeteken belüli arányok is szemléletváltozásra utalnak. Nemcsak az egyes országok történetének közel azonos terjedelmű leírását kell kiemelnünk, hanem főként azt, hogy a szokványos hadikrónika mellett - sokszor ahelyett - Csengery beszámolt az egyes országok belpolitikai helyzetének megváltozásáról is. A harmadik hagyományos katedrát a filozófiának tartották fenn Patakon. Korszakunkban két meghatározó filozófiaprofesszor szolgálta a hallgatók épülését: Szentgyörgyi István és Rozgonyi József (Rozgonyi utódját, Nyíry Istvánt külön bemutattuk). Az 1767 és 1799 között, azaz csaknem egész felnőttkorában tanító Szent- györgyi az egyik legnépszerűbb tanárnak számított az akadémisták körében. Kortársai valósággal csodálták műveltségét, noha Mária Terézia uralkodásának derekán nem nyílt lehetősége külföldön tapasztalatot gyűjteni. Az elsők között írt magyar nyelvű tankönyvet: magyar és latin grammatikát is készített, igaz, mindkét művet névtelenül adhatták csak ki. Főként neki köszönhető, hogy Patakon is a racionális gondolkodás elvárásai szerint korszerűsítették a két legfontosabb tantárgyat. Szentgyörgyi 1784- ben megjelent, utódai által is sokáig hasznosított „Theologia Naturalis” című könyvében már megtalálhatóak Descartes, Pufendorf, Leibniz és Wolff tanításának egyes tételei is. Kazinczy Ferenc többször is nagy tisztelettel emlékezett meg Szentgyörgyi tudásáról, emberségéről, kedélyességéről és nem utolsósorban hatalmas könyvtáráról. Utódja, Rozgonyi József sorsa sok tekintetben szerencsésebben alakult, de ennek ellenére nem tudta túlszárnyalni Szentgyörgyit. A korán árvaságra jutott Rozgonyit ugyanis anyai nagyapja, az egykori kiváló pataki professzor, Csécsi János nevelte. Ennek nyomán már 11 évesen folyékonyan tudott görögül. Nagyapja hagyatékát is felhasználva indult külföldi tanulmányútra, s itt különös szerencse érte: mivel Bécsből nem mehetett tovább, a római katolikus teológiát kezdte el hallgatni, majd személyes kihallgatáson vehetett részt II. József uralkodónál. Itt elérte, hogy a császár kiengedje külföldre, így - legalábbis életrajzírói szerint - Rozgonyival indulhatott meg ismét a monarchiából a protestánsok peregrinációja. Utrechti, oxfordi és svájci tanulmányai után a legjobb német egyetemre, a göttingaiba is beiratkozott. Leginkább a kantiánus filozófia érdekelte, de a göttingai professzorok elvették ettől a kedvét. így hazatérve a hazai Kant-ellenes filozófia legmarkánsabb egyénisége lett. Az 1791 és 1797 között a losonci gimnázium vezetőjeként, majd a 19. század első negyedében pataki profesz- szorként tanító Rozgonyi nemcsak Kant tanait, hanem a nyelvújítás törelcvéseit is elvetette. így a már említett, Kazinczy-ellenes pataki triásznak ő volt a harmadik tagja. Talán nem véletlen, hogy a természettudományokat (mennyiségtant és fizikát) oktató professzorok mindegyike jelentős eredményeket ért el, mindannyian meghatározó személyiségei voltak nemcsak a kollégiumi, hanem a hazai tudományos életnek is. Korszakunkban először a tiszántúli református püspök, Piskárkosi Szilágyi Sámuel fia, Szilágyi Márton látta el ennek a tanszéknek a feladatait. O debreceni, bázeli és göttingai tanulmányai után azonnal (1773-ban) Patakra került és haláláig, 1790-ig ott is maradt. Nemcsak kitűnő előadásai nyomán vált közkedveltté, hanem 99 Csengery József cl’ s yC <?Z % X-t Rozgonyi József aláírása
