Pocsainé Eperjesi Eszter: Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek néprajzi vonatkozásai - 16-17. század Tiszán inneni egyházvidék (Sárospatak, 2007)
Istentiszteleti rend - Az úrasztalához kapcsolódó szokások
mivel az izraeliták csak a leterített szőnyegekre, gyékényekre ülve ettek — nem voltak olyan magasak, mint a mai asztalok. A Biblia általában csak az étkezéssel kapcsolatban említi, más dolgokkal kapcsolatban igen ritkán. Ebből az látszik, hogy az asztalok csaknem kizárólag az étkezésnél voltak használatosak. Asztalnál ülni tehát azt jelend, hogy étkezni. A vizitációs jegyzőkönyvekben pont ezt jelend a gyülekezetekben az iskolamester jövedelménél ez a meghatározás: „as^taltartás a Prédikátortól” Valakinek asztalához ülni egyfelől megtiszteltetés, másfelől a házigazda védelme alá való befogadtatást jelent. Ez bizonyos lelki rokonságot is magába foglal. A családban az asztal a családtagoknak találkozóhelye, amelynél a szerető szülők boldogan nézhetik gyermekeiket. Zsolt. 128,3. Asztalt teríteni annyit jelent, mint eledellel ellátni, ezért az asztal megtérítése vagy elkészítése Isten áldó és gondviselő kegyelmének képes jelölése. Ilyen értelemben Isten kegyelmének asztala az úrasztala. A szent sátor és a templom asztala, a szent kenyerek asztala sittim fából készült, 2 rőf hosszú, 1 rőf széles és 1,5 rőf magas, hordozható asztalka volt. Az asztallap körül aranyperemmel volt ellátva. Az asztal négy sarkán négy aranykarika volt a hordozható rudak számára. Az asztal tartozékai voltak az arany tálak a szent kenyerek hordozásához, arany csészék a fustölőszerek számára, valamint arany korsók és kelyhek az italáldozat számára. A szent kenyerek asztalával szemben a déli hosz- szabb fal mellett állott a hétágú arany gyertyatartó, a menóra. A szent kenyerek szószerinti fordításban a tekintet kenyerei. Ezék. 12 újnyi vastagságú, lepényszerű kenyerek voltak, finom lánglisztből, Izrael 12 törzsének száma szerint. A kenyér elkészítése a kéhátita léviták feladata volt. A szent kenyeret csak a papok fogyasztották el. Abimélek pap, amidőn Dávidnak és kíséretének adja a kenyereket, szükséghelyzetből teszi. Dávid menekül katonáival, és ki vannak éhezve. A szent kenyereket hívták ún. tekintet kenyereknek is, mert Isten tekintete elé tették annak jeléül, hogy Izrael a maga mindennapi kenyerét egészen Isten jóságának köszönheti. Az úrasztalán kívül említi még a Biblia a bölcsesség asztalát is (Péld. 9,2), amelyről az értelem nélkül valók eszességgel táplálkozhatnak. Továbbá a pénzváltók asztalait, amelyeket Jézus a jeruzsálemi templom előcsarnokában felforgatott. A keresztyénségbe az asztalhasználat bibliai tartalmi és formai jegyek felhasználásával ment át és fejlődött a különböző egyházak litur98
