Pocsainé Eperjesi Eszter: Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek néprajzi vonatkozásai - 16-17. század Tiszán inneni egyházvidék (Sárospatak, 2007)
Istentiszteleti rend - Az úrasztalához kapcsolódó szokások
giájának alapján. A reformáció terjedésével juthatott kiteljesedésre. Tudomásunk szerint először Zwingli osztott úrasztaláról úrvacsorát. Már a korai, 16. századi zsinati végzések egész sora foglalkozott két sákra- mentumunk, az úrvacsora és a keresztség kiszolgáltatásával, az úrasztala szerepével. Az 1552. évi beregszászi zsinat elrendelte: „... ahol lerontották volt az oltárokat, ne építsék fel újra azokat, hogyha pedig valahol erővel megtartják, lehet azokról a lelkipásztoroknak kiszolgáltatniuk a sákramen- tumokat.”221 222 223 A vizitációs jegyzőkönyvekből megtudjuk, hogy az oltárok, oltár darabok még a 17. században is ott voltak a református templomokban. Sok helyen ezek kihordása háborúságra vezetett a Prédikátor és a gyülekezet tagjai között. Kovácsvágás, Zemplén vm.: ,V^Z oltár maradékáért Vitányi Istvánné asszonyomnak nehézsége volt az templomban azpásztorral.,?22 Szécskeresytúr —> [Szk. Zemplínska Teplica], Zemplén vm.: „Oltár darabok vannak az templomban, ki kell rontani. ígérték magokat reá. Református templomainkban fontos szerepet kapott az úrasztala. A Tiszáninneni Református Egyházkerületben a legrégebbi úrasztala Gömörszőlősön található. Fából van, nyolcszögletű, átmérője 80 cm. Felirata: „Anno 1673”. Vannak és voltak úrasztalok fából, kőből, vasból. Erdélyben, Parajdon a sóbányában az úrasztala sóból van kifaragva. Formáját tekintve az úrasztala lehetett és lehet kör alakú, nyolcszögletű, négyszögű, téglalap alakú és ovális. A gömörszőlősi úrasztala esetében a nyolcas számnak a jelentése visszanyúlik az őskeresztyén teológiába, ahol Krisztus feltámadása a nyolcadik teremtési napnak számított. Az új élet, örök élet jelképe. Ezt az új életet jelképezték a kora középkorban épített nyolcszögletű kápolnák, egyházi építmények. Ezt jelképezi a nyolcágú csillag templomtornyon vagy klenódiumokon. A vizitációs jegyzőkönyvek tudósítanak arról, hogy az úrasztalát leterítették, illetve miket helyeztek el rajta. Már a 16. század végéről vannak híradásaink arról, hogy milyen gazdag úrasztali edényeket adományoztak egy-egy gyülekezet pártfogói. 221 Kiss Áron 23. 222 Történelmi Tár 65. 223 Történelmi Tár 69. 99
