Pocsainé Eperjesi Eszter: Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek néprajzi vonatkozásai - 16-17. század Tiszán inneni egyházvidék (Sárospatak, 2007)
Istentiszteleti rend - Az úrasztalához kapcsolódó szokások
letek tartása azokban a gyülekezetekben, ahol nem helyben lakott a lelkész. A filiákba történő nyári kijárás kezdete Szent György napjára esett. Hemád^sadány —» [S%k. ídana], Abaúj vm.: „Sadanban való szolgálatnak törvénye ilyen, hogy Szent Györgi naptól fogva Szent Mihály napig vasárnap délest jár ki a Prédikátor. Télben kedden. ’ -17 A bodrogolaszi gyülekezetben mindig Szent György napján volt a bíróválasztás.217 218 219 220 Az egyházi életben is fontos nap volt Szent György napja. Az egyházi adófizetés első részletének időpontja volt. Sajószentpéter, Borsod vm. 1596-1600 között: „Minden egészhelyestől három adóra Szent Mihály, Szent György és Boldog Azgony adójára tartoznak tizenkét- tizenkétpénzgel, azpz harminchat-harminchatpénzzel esztendeig. A debreceni kollégiumból ezen a napon bocsátották ki falusi tanítóságra a végzős diákokat. Sarlós Boldogasszony napja (július 2) Jeles Mária ünnep, az aratás megkezdésének tényleges időpontja. Az egyházi adófizetést egyes gyülekezetekben két részletben szedték. Az első részletet Sarlós Boldogasszony napjáig kellett teljesíteni. Viss, Zemplén vm. 1629: „Két terminusa legyen azjizetésnek. Egyik legyen Sarlós Boldogasszony napja. ’-20 Iván napját, Szent Mihály, Miklós, János napját érintettük más szokások leírásánál és a lelkészi jövedelmeknél. A 16-17. századi református egyházlátogatási jegyzőkönyvek olyan írott források, amelyek bemutatják református népünk körében tartott, megélt ünnepeinket, ezekhez fűződő paraliturgikus szokásokat, és ezekhez, valamint a jeles napokhoz fűződő hagyományokat. Az úrasztalához kapcsolódó szokások Tudjuk a Biblia könyveiből, hogy Izrael népe körében ismerték és használták az asztalokat: Bír. 1,7; 2Sám. 9,7. Ezek az asztalok azonban — 217 SRKLt. Kgg. V. 15. 218 Történelmi Tár 280. 219 SRKLt. Kgg. II. 6. 220 Történelmi Tár 60. 97
