Pocsainé Eperjesi Eszter: Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek néprajzi vonatkozásai - 16-17. század Tiszán inneni egyházvidék (Sárospatak, 2007)
Istentiszteleti rend - Református ünnepek, ünnepi szokások, jeles napok
A húsvéti ünnepkörbe tartoztak a Jézus Krisztus kínszenvedéséről való emlékezések. Kezdődött Jeruzsálembe történő bevonulásával, folytatódott a nagyheti eseményekkel, a nagypénteki keresztrefeszítésével. Külön emlékeznek meg a vizitációs jegyzőkönyvek Krisztus feltámadásának örömünnepéről, a húsvétról. Húsvét másnapját „vízben hányó hétfő”-ként emlegetik. Krisztus feltámadását követő 40 nap múlva a mennybemenetel napját tartották, majd ezt követően tíz nap múlva a Szentlélek eljövetelét, pünkösd ünnepét. Az ezt követő vasárnapot Szentháromság vasárnapnak nevezték, és innen számítva all. űrnapon tartották az aratási hálaadó úrvacsorái alkalmat. Ősszel, az évi 41. űrnapon volt úrvacsoraosztás, a betakarítás, a szőlőtermés hálaadó alkalma. Az évi jeles napok szintén számon voltak tartva a református gyülekezeti tagok életében. A jeles napok régen fontos tényezői voltak a falusi emberek életének. Meghatározták gazdasági tevékenységeiket, befolyásolták hétköznapjaikat. A következőkben csak azokat a jeles napokat sorolom fel, melyek a vizitációs jegyzőkönyvekben szerepelnek, és eddig még nem volt róluk szó. Szent György napja (április 24) Sárkányölő Szent György napja a tavaszkezdet ünnepe, a jószág legelőre történő kihajtásának időpontja. Időjóslások, babonás hiedelmek is kapcsolódtak ehhez a naphoz. A református vizitációs jegyzőkönyvek adatai alapján több jeles alkalom kapcsolódott ehhez a naphoz. Szent György napjáig a bárkái gyülekezetben a híveknek meg kellett hozniuk a papjuknak járó fa járandóságot. Ha ezt teljesítették, akkor a lelkész megkínálta őket: Barka —> [S%k. Bárka], Torna vm.: „S^ent György napján a falunak tartóik a Prédikátor ebéddel és egy csöbör sörrel. Ha a Prédikátornak a% egy-egy szekér fát megbosgák. Ha pedig a Prédikátor nem kívánja a fát, semmivel nem tartozik a Pap nekik. Ha sör nem volna, a Pap a fahordásért egy forint árú borral tartóik. Az anyaegyházból a filiákba történő kijárást mindig szabályozták. Más rend szerint történt a nyári, és más beosztással a téli istentiszte- 216 216 SRKLt. Kgg. V. 15. 96