Pocsainé Eperjesi Eszter: Református egyházlátogatási jegyzőkönyvek néprajzi vonatkozásai - 16-17. század Tiszán inneni egyházvidék (Sárospatak, 2007)
A református egyház tisztségviselői a 16-17. században - Káplán - Mester, rector
Káplán — segédlelkész, a mezővárosok második lelkésze. A gazdag, nagy eklézsiák tartottak a főpásztoron kívül káplánokat is. Hegyalja mezővárosaiban, egy-egy gyülekezetben több segédlelkészt is alkalmaztak. Két másodlelkészi állás volt Patakon is, erről tudósít a Protokolluma. 23 A segédlelkészek látták el a szolgálatokat a fikákban egy-egy megyén belül. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvekben egy-egy megye alatt az anyaegyházakat és a hozzájuk tartozó leányegyházakat (fikákat) értették, de jelenthette csak a fikákat is. A káplánokat legtöbb esetben a lelkészek alkalmazták (Szikszó, Abaújszántó). Az istentiszteleti rend kialakításánál pontosan meghatározták a segédlelkészek szolgálatát. A sátoraljaújhelyi gyülekezetben azt panaszolják a hívek, hogy segédlelkészük, ha nem prédikál, nem jár templomba, „fényei uram mikor nem hetes, ritkán megyen be a templomban ’-4 Ezt nagyon sérelmezik a hívek. Természetes volt, hogy a segédlelkészektől is feddhetetlen életvitelt és Isten ügye iránti hűséges szolgálatot vártak. Mester, rektor — Rector, Oskola Rector. A lelkipásztor mellett fontos tagja az eklézsia belső életének. Az egyházi kánonokban a következőket olvashatjuk az iskolatanítókról: „Az iskolatanítók a reájok ruházott hivatalnál fogva köteleztetnek, hogy hűségökre bízott gyönge növendékeket és ifjúságot elsőben is a keresztyén vallás ágazataiban, az Isten iránti igaz kegyességben, jámbor és tiszta erkölcsben helyesen képezzék. Megkívántatik, hogy a tanítók Istent féljék, iskolai foglalkozásaikat könyörgésen kezdjék és azzal is végezzék, józanon, kegyesen és tisztán éljenek, folytonosan tanuljanak.”25 Az iskola az egyház veteményeskertje. Már a reformáció korai időszakában hangsúlyt fektettek az alap vagy középfokú iskolarendszer kiépítésére. Ebben nagyon nagy és nagyon jelentős szerepük volt a református kollégiumoknak. Innen kiindulva fejlődött ki az ún. partikuláris iskolarendszer. Egyrészt a kollégiumból kerültek ki tanítók a falvakba, városokba, másrészt a nagyobb eklézsiákba rectornak sokszor a külhoni egyetemről hazatért ifjak is elszegődtek pár esztendőre. Min23 SRKLt. Kgg. I. 3/a. 210. 24 Történelmi Tár 312. 25 Egyházi Kánonok 62-63. 29
