Pataki tanáraink (1931-1952) (Sárospatak, 2005)

Képes Géza (1909-1989)

Képes Géza (1909-1989)

Az Új írás folyóirat 1979. áprilisi számában Képes Géza „Pályám emlékezete” című önéletrajzi visszaemlékezését közli. Ebből valók az alábbi idézetek:

Mátészalkán születtem, édesapám kovács volt; úgy él bennem máig, mint egy hősi alak. Természetesen mondhatják erre: minden fiú mítoszt csinál apjából. Édesapámból nem kellett mítoszt csinálni; egyszerű vonások ezek, amelyekből megépül az ő alakja. Több verset írtam róla, végül azt hiszem, sikerült egyet-kettőt írnom, amiben az igazi alakját meg tudtam rajzolni. Édesanyámat sokkal nehezebb volt, azt hiszem, egyetlen versem sikerült, amiben őt írtam meg Levél anyámhoz címmel. Többször megkérdezték tőlem, hogy fogadták verseimet otthon.Az öreg kovács című verset édesapám hallgathatta rádión, sokan gratuláltak neki rokonok, barátok, ismerősök, nagyon meghatotta ez a vers. Édesanyám a Levél anyámhoz című verset az éjjeliszekrényén tartotta - nekem erről soha nem szólt, de mondták -, és mindig elolvasta lefekvés előtt...

...Én négy polgárit végeztem Mátészalkán, más iskola nem volt, és ezt végezték el a gyerekek, utána mesterséget választottak. Kitűnő eredménnyel végeztem, s hadd tegyem hozzá, ott már fölfedeztek, mint költőt, tizenhárom éves koromban. Természetesen a sorsom az lett volna,hogy inasnak megyek, méghozzá az édesapám keze alá inasnak, hiszen Gyula bátyám is az édesapám keze alatt tanult ki kovácsnak. De volt Mátészalkán egy református segédlelkész, akinek a nevét hálával említem meg, Filep Gusztávnak hívták, aki elhatározta, hogy belőlem nem inas lesz, hanem Sárospatakra kell kerülnöm, gimnáziumba. Jó neve volt Patakon, és ajánló levelet írt, de ez nem volt elég. Mindenekelőtt latinul kellett volna tudni, s én a polgáriban természetesen nem tanultam latint. Osztályfőnököm, Ferenczi Endre, átolvasta első verseimet tartalmazó füzetemet, s azt írta a végére: „Sic itur ad astra”, amiből én egy szót sem értettem. Megkérdeztem tőle, mit jelent: nagyon gyanús volt nekem, hogy elutasítást. Annyit mondott: tanuljak meg latinul, akkor majd megértem. Ez a két dolog valahogyan szerencsésen összekapcsolódott: Filep Gusztáv követelése, hogy menjek Patakra gimnáziumba, és Ferenczy Endre megjegyzése, hogy majd megértem, ha latinul tudok. Négy osztály latin tananyagát kellet négy hét alatt megtanulnom. Filep Gusztáv tanított, olyan eredménnyel, hogy sárospataki diák lettem.

Költővé Sárospatakon lett. Itt írta első verseit, melyeket a pataki diákság folyóirata, a Sárospataki Ifjúsági Közlöny nyomban leközölte.

93