Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)
Debrecen - Gaál Botond: Etnicitás, egyház és az Európai Unió
Gaál Botond Etnicitás, egyház és az Európai Unió Gondolatok egy adott történelmi helyzetben Európa népeinek kultúráját, társadalmi nézeteit, egymáshoz való viszonyát, valamint e kontinens nemzeteinek történelem- és filozófia értelmezését, sőt általában véve még a tudományos gondolkodását is jelentősen befolyásolta a keresztyénség. Többnyire meghatározó szerepe volt Európa fejlődésében. Most úgy merül föl a kérdés, hogy az Európai Unió gondolata vajon mennyire keresztyén eredetű. Vagy csupán a társadalmi fejlődés eredménye volna, amelyet aztán érdemes megvizsgálnunk keresztyén nézőpontból? De még élesebben is föl lehet tenni a kérdést: a keresztyénség nézőpontjából helyeselnünk kell-e ezt az uniós folyamatot, vagy pedig elutasító magatartást kellene tanúsítanunk? Hagyjuk nyitva ezeket a kérdéseket és először vizsgáljuk meg, milyen szerepe van az egyháznak egy nép életében, majd pedig mutassunk rá arra is, hogy a keresztyénség egyetemes voltából mi következnék a népek közötti kapcsolatra vonatkozóan. Több európai nép átlagemberének fölfogását figyelve, az tűnik föl, hogy a népek közötti kapcsolatok keresését, illetve saját népének a más népekhez való viszonyát tekintve két fő kategóriában gondolkodik. Az internacionalizmus és a nacionalizmus ez a két fogalom. Mindkettő politikai töltetű. A keresztyénség ökumenikus törekvése általában kevéssé ismert. Az internacionalista gondolkodású ember eleve számol a népek elkülönültségével, a megosztottságával, a részekre tagolódásával. Ezt a fogalmat szinte exkluzív értelemmel öltözteti fel, s a hangsúly a különbözőségeken van, ami elválasztja őket egymástól. Ilyen szemlélet volt a marxista internacionalizmus, amelynek alapján egyes népek szerették magukat másnak és különbnek tekinteni más európai népeknél, sőt a népek jövőjét is ebben az elkülönültségben és megosztottságban látták. Úgy gondolták, hogy kommunista eszméik magasabb rendűsége révén a társadalmi fejlődésnek egy bizonyos fokán eljutnak ahhoz a ponthoz, amelynél már minden nép követni fogja őket, s ebben a kommunista közösségben találják meg végső boldogságukat. Az Intemacionálé nevű himnuszuk magyar fordításában azt énekelték, hogy „ez a harc lesz a végső, csak összefogni hát, és nemzetközivé lesz holnapra a világ!” Bizony, más vége lett a dolognak: összeomlottak! - A másik fogalom a nacionalizmus. Ez pedig azt az állapotot jelzi, amikor egy nép önmagát abszolutizálja, a saját nemzetét és faját teszi első értékhordozónak, s ezáltal saját népiségéhez mér minden érté- * * International Reformed Theological Institute konferenciáján, angol nyelven elhangzott előadás szerkesztett változata. Princeton, NJ, USA., 2001. július 11-15. 03 31 80
