Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)
Debrecen - Gaál Botond: Etnicitás, egyház és az Európai Unió
két. Ez a szemlélet elvakultsághoz, valamilyen népi gőghöz, vagy éppen alaptalan gyűlölethez vezet, amelynek az eredménye mindig csőd. Ezt láttuk a 20. század másik típusú totalitárius rendszereinek, a második német birodalomnak és a hozzá kapcsolódó politikai csoportosulásoknak az ideológiájában. - Itt azonban máris észre kell vennünk azt a tényt, hogy a tisztán internacionalista és nacionalista gondolkodás kölcsönösen feltételezik egymást. Az olyan népek, amelyeknek gyermekei már az anyatejjel szívják magukba a nacionalizmust, azok kiabálják a legharsányabban az internacionalizmus jelszavait. Ez fordítva is így van. Hozzánk, magyarokhoz, legközelebbi példa most erre Románia. A románok többsége egyrészt végtelenül és önzőén nacionalista, s más javainak lefoglalása, vagy elorozása révén akar előbbre jutni, ugyanakkor pedig kifelé azt hangoztatják, hogy ők mindenáron az Európai Unióhoz szeretnének csatlakozni. Egy tudathasadásos állapotban élő népnek tűnik, amely mindig oda húzódik, ahol a legtöbbet nyeri érdem nélkül. Többnyire az egyházi embereik szellemisége is ezt tükrözi. Sajnos, a román nacionalizmus egyik melegágya az ortodox egyház. Ennek a helyzetnek a fordítottja az, amikor az internacionalizmus győzelmét oltják bele az emberekbe, s azok nem veszik észre, mennyire magukra maradtak az ideológiájukkal, amely meglehetősen komoly anyagi és szellemi nyomorba, s ezzel együtt létbizonytalanságba sodorta őket. Ennek nyilvánvaló jegyeit most az orosz és ukrán népen lehet leginkább fölfedezni. A románok azért szigetelődtek el és maradtak magukra, mert nacionalisták, az oroszok és ukránok pedig azért, mert nagyon internacionalisták akartak lenni. Nálunk Magyarországon ez a probléma nem merült fel és manapság sem merül fel ilyen élesen, sőt egyre többen fordulnak el az exkluzív internacionalizmus és konok nacionalizmus eszméitől, de a friss történelmi emlékezet miatt nálunk sincs minden rendben. Sok még ezen a téren a tennivaló. Még nem tanultuk meg elfelejteni mindazt, ami visszahúzó erő, és csak arra emlékezni, ami ténylegesen is alakítja jövőnket és valódi értékként kínálható föl más népek számára is. Az Európai Unió mintegy fél évszázados története során elsősorban a gazdasági együttműködésre tette a hangsúlyt. Ennek sikeres megvalósítása azt eredményezte, hogy megindulhatott a szellemi természetű értékek terén is az integráció. Gondolhatunk itt a jogi rendszerek, az intézményhálózatok, az oktatás, az egyetemek, a tudományos kutatás harmonizációjára. Az EU ugyanis nem csupán gazdasági ügy, mint ahogyan azt a románok és oroszok gondolták. Egy sor olyan szellemi tényező magas szintű meglétére is szükség van, amelyre el kell jutnia a belépőknek. Például az erkölcsi gondolkodásmód és magatartás az egyéni életben, a tulajdonhoz való viszonyban, a nemzetiségek megbecsülésében, a más népek gyűlöletével való felhagyásban, a környezet- védelemben, az anyagi javak munka nélküli harácsolásában, a munka tisztességében, stb. Még nagyobb gondot jelentenek ezek a tényezők ott, ahol maguk az ország vezetői sem mentesek e negatív szemlélettől. Ezért van az, hogy minél keletebbre megyünk Európában, annál nagyobb a korrupció. Az ilyen 03 32 20
