Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)
Debrecen - Lenkeyné Semsey Klára: A gyülekezeti tisztségviselők választásának kritériumai
gyülekezet pásztora, vezetője kíván lenni, hiszen az embereknek olyan segítséget nyújt, amely nemcsak erre az életre szól, hanem az eljövendőre is, hiszen az üdvözítő Istenhez szólítja, juttatja el őket. Ez méltó a jó munka meghatározásra. Az is igaz azonban, hogy ez nem olyan egyszerű dolog, mert az ember vele született, alapvető bizalmatlanságát Istennel szemben nehéz legyőzni, az atyáitól örökölt hiábavaló életet nem könnyű megváltoztatni. Ezért nehéz a gyülekezet felügyelőjének, vezetőjének a munkája. A rábízottakkal szemben képviselnie kell a krisztusi normát úgy, hogy arról nemcsak szól, hanem személyes életével, életstílusával megtestesíti. Az apostol azt várja el, hogy a jó és hasznos, de ugyanakkor nehéz munkának a gyülekezet vezetője részéről ne legyen akadálya. (1). A vezetők iránt támasztott követelmény első pillantásra színtelen, sőt primitívnek tűnik J. Jeremiás' kifejezésével élve, mert olyan tulajdonságokat sorol fel, amelyeknek egy keresztyén vezető esetében magától értetődőnek kell lenni, a hellenista sztoikus erény katalógusainak átvételéről van szó többé- kevésbé. Ha azonban közelebbről megnézzük, és végig elemezzük, látjuk benne a többletet, egy gazdag keresztyén élet tapasztalata alapján megszólaló igényt. A felügyelő legyen méltó a tisztéhez, legyen tiszteletre méltó. A hivatása feddhetetlen életet kíván minden tekintetben. Egy feleségű férfi legyen, helyesebben olyan, aki egyszer nősült. A nyilvánvaló és a rejtett poligámia egyaránt tiltott. Jézus útmutatása irányadó. Az egy feleségű, illetve egyszer nősült férfi meghatározás minden gyülekezeti tisztség viselője esetében szerepel (lTim 5,17. 3,12. 5,9. Tit 1,6). A házasság megbecsülése a gyülekezeti tisztségben lévők iránt hangsúlyozottan követelmény. A császárság korában elképesztő lazaság volt a házasság terén. Pál Isten teremtői rendjének megbecsülését, megszentelését várja, a házastárssal egész életre szóló közösség megőrzését (Mk 10,11. Mt 5,32. 19,9. Lk 16,18a. lKor 7,10k). Az élet megbecsülése, és az ember iránti tisztelet érvényesítésére szólítanak a további intelmek is. Józan emberek és ügyek megítélésében, bölcs a döntésekben, tisztességes az öltözetében, házának nyitva kell lenni a gyülekezet követei előtt éppen úgy, mint a szükséghelyzetben lévők előtt. Kegyelmi ajándékokkal kell rendelkeznie a tanításra. Kálvin2 a tanítást a legfontosabb kötelességének tartja. Ugyancsak ő mondja a következő részlet magyarázata során „nemcsak a részegséget jelölik a görögben ezzel a szóval (irdpoLvov), hanem bármilyen mértéktelenséget a borivásbán. És valóban a pásztornál nemcsak felette illetlen a túlságos borivás, hanem rendesen sok rosszat is hoz magával, amilyenek a civakodások, ügyetlen mozdulatok, tréfálkozások, s amiket nem szükséges felsorolnom.” Az emberekhez való viszonyának éppen úgy rendezettnek kell lenni, mint ahogyan az anyagi javakhoz való viszonyának is. A saját családja jó bizonysága munkájának, az engedelmes gyermekek, a mind' Jeremias, J. i. m. 26. 2 Kálvin, i. m. 45-46. Cs3 27 so
