Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)
Horváth Erzsébet: A Sárospataki Református Kollégium mint a magyar népfőiskolái mozgalom otthonteremtője
reformátusok. (Volt egy öccse, Kiss Dezső, aki - bátyja révén - a Budapesti Teológiai Akadémia portása volt.) 1963. október 23-áról keltezett önéletrajz kivonatában1 családjáról azt írja, hogy több évszázada szíjgyártói mesterséget folytatnak, 2 őse - Kiss János és Mihály - 1644. február 2-án az elsők között csatlakozott Nagykállóban I. Rákóczi György seregéhez, vitézségükért a linzi béke után nemességet kaptak, de megmaradtak mesterségük gyakorlása mellett, s a császárhoz csatlakozó Kállay-ak birtokáról azonban Szilágy vármegyébe költöztek. Apjáról pedig azt írja, hogy tevékenyen részt vett a munkás- mozgalomban, ő - Kiss Roland - sokszor ment vele a gyűlésekre. „Ez magyarázata annak, hogy - később, állami tisztviselő létemre is - írja - szocialista lettem egész életemre s még ma is aktív: - hetvenöt éves koromban” [sic!]. 1907-ben leérettségizett, majd a Postatakarékpénztárban kapott díjnoki állást. (Egyidejűleg két évig jogot is hallgatott.) 1914-ben házasodott meg. Felesége (Maximovics Anna) társa volt a politikai mozgalomban való tevékenységében is. 1916-ban a polgári ellenzékhez csatlakozott és részt vett a háborúellenes tüntetéseken, valamint a közalkalmazottak első szakszervezeteinek megalakításában. Baloldali elkötelezettsége innentől kezdve egyre határozottabb. Ez időben munkatársa a „ Világ" című polgári radikális napilapnak. 1917-ben belépett a Szociáldemokrata Pártba. 1918 tavaszán - a postatakarékpénztári sztrájkban való részvétele miatt - behívták katonának és kivitték a frontra, ahol azonban nem sok időt töltött az összeomlás miatt. Az Őszirózsás Forradalom győzelme után határozottabban kapcsolódott be a politikai életbe. Előbb a Magyarországi Közalkalmazottak Országos Szövetségének titkára lett, majd 1919 március elején Szabolcs vármegye kormánybiztosfőispánja, a Tanácsköztársaság idején pedig a direktórium elnöke és a Belügyi Népbiztosság munkatársa. A Tanácsköztársaság bukása után a nyíregyházi ügyészségen önként jelentkezett. Öt év fegyházra és tíz év hivatalvesztésre ítélték. Két év letöltése után kegyelmet kapott. 1942-ben pedig büntetőjogilag is eltörölték a Tanácsköztársaságban való részvételéért kapott büntetését. Szabadulása után Kiss Roland visszaköltözött Budapestre s magánalkalmazottként helyezkedett el, vállalati cégvezető lett, és újra bekapcsolódott a mozgalmi életbe: a magánalkalmazottak szakszervezetében vezetőségi tag lett, tanított a Magyarországi Szociáldemokrata Párt munkásfőiskoláján. Az 1931 -es és az 1935-ös választások idején a MSzDP képviselőjelöltje volt Hajdúböszörményben. A két világháború között, már a ’20-as évektől többször nyilatkozott a református egyházhoz való tartozásáról, a Bibliáról, - kedvenc kifejezését gyakran használta - mint „bibliás szocialista”. Állítása szerint a Biblia olvasása alapján jutott szocialista meggyőződésre és a szocializmust a krisztianizmus 1 MSzP PT1 762. fond l.öe. 1.1. OJ3201BO
