Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)
Horváth Erzsébet: A Sárospataki Református Kollégium mint a magyar népfőiskolái mozgalom otthonteremtője
egy speciális reformmozgalmának tekinti.1 Bekapcsolódott az Országos Bethlen Gábor Szövetségbe, ahol különböző tisztségeket is viselt (1941-ben már újraválasztották, mint a Szervezési Szakosztály vezetőjét, majd 1942-ben elnök). 1942-ben az Országos Protestáns Napok igazgatója, a Magyar Evangéliumi Munkásszövetség (elnöke Muraközy Gyula) 1941-ben döntőbírósági tagként választotta. 1942-ben - dr. Neményi Imre elhalálozásával megüresedett presbiteri székbe - a presbitérium Kiss Rolandot hívta be, aki 1942. június 7-én, vasárnap a Budapest-Vilma királynő úti (fasori) református templomban, az istentisztelet végeztével letette a presbiteri esküt. Az Országos Református Presbiteri Szövetség jegyzői tisztét is viselte.2 1945. június 24-én a Dunántúlról választották képviselővé az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe.3 1945 novemberétől 1953. május 15-ig volt nemzetgyűlési, illetőleg országgyűlési képviselő. Képviselőségének s az egyházi vezetésben való részvétele ügyét a pártvezetés, az MDP Titkárság többször tárgyalta, míg 1953-ban csendesen félretették.4 1945. november 23-tól három éven át a Belügyminisztérium adminisztratív államtitkára (1946. október 1-jétől II. fizetési osztályban, miniszteri javadalmat élvezve nyugdíjazásáig), majd 1948-ban a Honvédelmi Minisztériumban politikai államtitkár. Ezután - mint „rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter” - az Állami Határügyi Bizottságnak elnöke, annak megszűnéséig. 1950. november 30-án nyugdíjazták. Tagja volt az 1948. május 14-én minisztertanácsi határozattal megalakított kormánybizottságnak. Maga írja, hogy „Ortutay és Darvas miniszterekkel együtt tagja voltam annak a három tagú bizottságnak...” „... amelyben az állam és az egyházak szétválasztására irányuló tárgyalásokat végeztem.” A kormánybizottságnak tulajdonképpeni feladata az volt, hogy készítsen tervezetet a református egyházzal az iskolák államosításáról való megegyezés tárgyában, (amely kormánybizottság aztán az MKP PB által tárgyalt és elfogadó tt-jóváhagyott [„felszámolási”] programot rákényszerítette a református egyházra). Az ezt követő eseményekről - említett - önéletrajzában ezeket írja: „Mivel jelentékeny részem volt a református egyházzal elsőül megkötött megegyezés létrehozásában, — ezután a Párt utasítására - világi tisztséget vállaltam a református egyháznál, előbb egyházkerületi főgondnok, majd az Egyetemes Konvent világi elnöke [is] lettem. E hivatalaimban mindent megtettem arra nézve, hogy a római katolikus egyház is hajlamossá váljék a református példa követésére az egyezmény megkötésében. E minőségemben állami java1 A Reggel 1925. október 26. szám 17., valamint: Egyházi Értesítő 1925. november 1. 321. 2 Keltezetlen tisztikari jegyzék szerint. 3 Országgyűlési Almanach I., Ideiglenes Nemzetgyűlési Almanach 1944. dec. 21- 1945. nov. 29. Budapest, 1994. 233. 4 Horváth János levele Rákosi Mátyáshoz. MÓL MDP-MSzMP Osztály. Cg20280
