Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)

Horváth Erzsébet: A Sárospataki Református Kollégium mint a magyar népfőiskolái mozgalom otthonteremtője

hogy a Sárospataki Református Kollégium anyakönyvét csak 1617-től ismer­jük.1 Az alacsonyabb osztályok tanulóit ebből sem lehet megismerni, mert az anyakönyvet értelemszerűen csak a tógátusok írták alá. Nagyon jó lenne pe­dig, ha lennének a fiatalabbakra vonatkozó névsorok is, mert ők minden való­színűség szerint zömmel patakiak voltak. A Patak környéki falvakban és me­zővárosokban sűrű iskolahálózat működött.2 Nem lett volna azonban értelme kisgyerekeket a tanulás céljával messzire küldeni otthonról. Ugyanerre, főként helybeliek tanulására az alsóbb osztályokban utalnak a Kollégium törvényei.3 Ezek szerint a kisiskolások naponta hazamentek. Csak azt kötötték a lelkűkre, hogy otthon is fegyelmezettek legyenek. Lányok nem voltak közöttük; „pueri”-ként, vagyis mint „fiúk”-at határozzák meg mindig a kisiskolásokat. Bizonyosan nem voltak azonban kevesen. A Kollégiumnak főként a felsőbb osztályokra vonatkozó törvényei akkor nem foglalkoztak volna velük. És pa­takiak esetleg alacsony fokon abbamaradt, de kétségtelenül a kisiskolán túl­jutott tanulására utal az, hogy állandóan nőtt a „deák” melléknévvel meghatá­rozott személyek száma. 1554-ben még csak a Belsővárosban, az értelmiség és az uradalmi embe­rek negyedében lakott „deák.” 1631-ben már felsőhóstáti gyalogszeres job­bágy, hécei és Új utcai urasági katona vagy taxás nemes egyaránt lehetett az.4 Vagy sokatmondó összefüggés: a 16. és a 17. századból ismert 58 főbíró kö­zül hetet, a tanácstagokból tizennyolcat emlegettek „deák”-ként, holott a ta- nultságot ezen a társadalmi fokon nem mindig jelezték így. Szél Péter például, aki pedig bizonyosan volt tógátus, soha nem fordul elő a forrásokban mint „deák”.5 1 A ma ismert, 20. századi kötésű Matricula Illustris Scholae Sarospatachinae 1615- 1800. című kötetben fennmaradt Nomina studiosorum című, 1617. január 23-án kezdett anyakönyvet tekintem az eredetinek: SRKLt. K.a. 24. 134b - 248. A legu­tóbbi kiadás lapszámozására hivatkozom: HÖRCSIK Richárd: A Sárospataki Refor­mátus Kollégium diákjai 1617 - 1777. Sajtó alá rendezte Dienes Dénes. Sárospatak, 1998. (Alább: A Kollégium diákjai) 2 Egy 1648-as református zsinati jegyzőkönyv szerint Sárospatak környékén 24 re­formátus középfokú iskolát vettek számba. Más forrásból ismeretes még 4 ugya­nabból az időből. 1596 és 1672 között pedig Borsod, Abaúj, Zemplén és Ung me­gyében az anyaegyházak egyharmadából van iskoláról szóló adat: Dienes Dénes: Minthogy immár schola mestert tartanak... Református iskolák Felső- Magyarországon 1596 - 1672. Sárospatak, 2000. 10-14. 3 Legújabb kiadásuk magyar fordítással együtt: SZENTIMREI Mihály: A Sárospataki Református Kollégium 1618-as rendszabályai és 1620-as törvényei. Sárospatak, 1996.63,75,77. 4 Az adott évek urbáriuma szerint. 5 Szél Péter az anyakönyvben: A kollégium diákjai 164. A Protocollum-ban: 2. 325. 341. OS176BO

Next

/
Thumbnails
Contents