Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)

Horváth Erzsébet: A Sárospataki Református Kollégium mint a magyar népfőiskolái mozgalom otthonteremtője

cím, valamint az adott darab bejegyzéseinek dátuma. Az elsőként számon tartott kötet 1579-től 1754-ig, a másodiknak besorolt 1576-tól 1739-ig, a harmadik 1642-től 1717-ig, a negyedik 1669-től 1687-ig, az ötödik pedig 1685- től 1786-ig tartalmaz bejegyzéseket. A dátumok keveredését nyilvánvalóan nem az egyes darabok utólagos kötése okozta, mert a régi írással készült lapszámozás folyamatosan halad, és az egyes darabok bizonyosan nem eredeti kötésükben vannak ugyan, de a bejegyzések dátuma egy-egy köteten belül is keveredik; egyes lapok eredetileg szabadon hagyott részeire utólag tettek bejegyzéseket. Vagy eredetileg néhány oldal szabadon maradt, majd esetleg jóval később írtak rájuk. így az 1579-ben kezdett, elsőként számon tartott kötet ötödik oldalán 1642-ből származó bejegyzés olvasható, a hatodikon kezdődnek 1615-1617 közöttiek, majd újból az 1579-es év ügyei következnek. A másodikként számon tartott kötetben pedig csak a nyolcadik oldalon olvasható 1576-os szöveg. Ez megy a huszadikon egy dátum nélküli bejegyzésig, amire a huszonegyediken, azonos oldalon egy 1597-es és egy 1616-os ügy feljegyzése következik.

A városkönyv formai elemzését hosszan lehetne folytatni, de első pillantásra is nyilvánvaló, hogy a kötetek ma ismert számozása valószínűleg önkényes.1 Feltehetőleg korábban kezdték használni azt, amelyikben az 1576-os dátumú írás van, mint az 1579-es dátummal indulót. De miért kezdték volna hároméves eltéréssel, vagyis gyakorlatilag egyidejűleg két kötetben a városkönyv vezetés gyakorlatát? Sem 1576, sem 1579 nem volt a város történetében kiemelkedő dátum.

Lényeges változás magát a magisztrátust 1568-ban érte, amikor két kinevezett főbíró működése után a patakiak szabad főbíróválasztást tarthattak. Az akkor megválasztott főbíróról, Fekete Jánosról 1568 és 1570 között vannak adatok.2 A szabad választás azzal volt kapcsolatban, hogy Patak hosszú időn át tartó magánföldesúri kezelésből kamarai igazgatás alá került. A patakiak mintegy fellélegeztek, és még évtizedekkel később is büszkén őrizték azt a diplomát, amelyet akkor Miksa királytól kaptak. Privilégiumnak tekintették, holott egyszerűen a Kamara által megállapított jogokat és szolgáltatásokat rögzítette.3 1573-ban jött aztán megint magánföldesúr, Dobó Ferenc.

Mai ésszel a felsorolt dátumokat tekinteném egy-egy olyan mérföldkőnek, amihez igazodva a városi önkormányzat ügyvitelén változtatnak, a szóbeliségről az írásbeliségre térnek át. Mai logika azonban nem érv a történe1 Az alábbiakban azonban a jelenlegi kötetszámozással, Protocollum címmel hivatkozom a városkönyvre.

2 MOL E 254. Repraesentationes No 13. 1568. március; E 210. Miscellanea 114. t. no 2.; E 197. Rákóczi-Trautson 39. cs. 1. f. 1570.

3 A patakiak felháborodásának leírása akkor, amikor I. Rákóczi György a várba kérette a diplomát: Protocollum 2. 1. A Szepesi Kamara Miksa által megerősített levelének eredetije: SRKLt. A I. 42.

Cg 17280