Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)
Horváth Erzsébet: A Sárospataki Református Kollégium mint a magyar népfőiskolái mozgalom otthonteremtője
Bárczay Klára Bárczay Klára 1747-ben született Bárczay Pál és Fáy Kata leányaként. A göncruszkai református egyházközség anyakönyvének tanúsága szerint Abra- hám nevű testvérét, aki az elsőszülött gyermek volt, 1747. május 1-én temették, Katalint 1748. október 7-én, Krisztinát pedig 1751. január 25-én keresztelték.1 A felnőttkort Krisztina sem érte meg. A ruszkai anyakönyvben nem találjuk - tehát másutt keresztelték - Pált, aki édes bátyja volt Klárának és Katalinnak, ahogy az említett Csorna Józseftől tudjuk. Klára hét éves volt, amikor apja meghalt,2 s noha anyja később férjhez ment Bárczay Andráshoz, neveltetéséről ő és Klára anyai nagyanyja Bossányi Krisztina gondoskodott, amint imakönyve ajánlásában ezt meg is írja. A Klárától egy esztendővel fiatalabb Katalin neveltetésével kapcsolatban, az őt eltemető Szőke Ferenc gombai református lelkész, szintén az édesanya szerepét emeli ki: „Tekintetes Asszony Anyjának bölcs szorga/matossága és kegyes hűsége által úgy neveltetett, több úri testvéreivel együtt, hogy az ő példás maga viselete, neveltetése, másoknak szemeiket és szíveiket, mintegy mágnes kő, magához vonta,”3 Mi volt a tartalma ennek a nevelésnek? Az imádságoskönyvben Bárczay Klára így írja ezt körül: „Örök tisztelettel tartozom én is tinéktek, kedves édes asszonyom anyáim, (ha az Istennek Lelke is megtiszteli a hív anyákat) rész szerint, hogy jómra célozó példaadástokkal és hív intéstekkel, rész szerint, hogy hasznos taníttatástokkal nevelni kívántatok.” Példamutatás és oktatás a személyiség formálását és a műveltség kimunkálását egyaránt szolgálta. A személyiség formálásának hangsúlyos része volt a vallás, a kegyesség ápolásába való bevezetés. Klára testvéréről, Katalinról mondta Szőke Ferenc lelkész: „ Valamint a hajnal a mátkája a tudománynak, úgy ez a boldog lélek már az ő életének hajnalában, az ő kisded korában, különös szeretetben esett ama drága kincsnek, az Isten beszédének szorgalmatos olvasásával, ama fő nyereségnek, a Krisztusnak és az ő akaratjának esméretivel, az idvességes tudományt béfog- laló hasznos könyveknek tanulásával.”4 Nyilván így volt ez Klára esetében is. Az olvasás-írás tanulása a kegyesség formálására alkalmas szövegek, könyvek segítségével történt. Ugyanígy az idegen nyelvek elsajátítása is. Klára beszélt németül. Nagybátyjának, Bárczay Ferencnek írt leveleit franciául címezte, 1 SRKLt. Göncmszka, Ref. Egyházközség 1. sz. anyakönyve, passim. Klára nem található ebben az anyakönyvben, születésének helye ismeretlen. 2 A Bárczay Katát temető SZŐKE Ferenc írja: „életének hatodik esztendejében meg- fosztatott dicséretes emlékezetű Ura Attyától.” Uö: Az igaz híveknek mind életekben, mind halálokban való gazdag nyereségek... [hn], 1774. 21. 3 Szőke Ferenc: i. m. i. h. 4 Uo. OS 163EO