Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)
Horváth Erzsébet: A Sárospataki Református Kollégium mint a magyar népfőiskolái mozgalom otthonteremtője
sodik paragrafus száműzött vagy reversálist adott prédikátorok és iskolamesterek visszatérését és munkájuk folytatását engedélyezi. A harmadik paragrafus tiltja a vallás szabad gyakorlatának háborítását. A negyedik paragrafus leszögezi, hogy a protestánsokat vallásukkal ellenkező szertartásra nem kényszeríthetik. A 26. te. arról rendelkezik, hogy a protestánsok által épített, de a katolikusok által még fel nem szentelt templomok adassanak vissza a protestánsoknak. Kijelöli még azokat a helységeket, ahol templomuk lehet, illetve építhetnek. Az eljárás ellen a protestánsok tiltakoztak mondván, hogy a törvények beleegyezésük ellenére születtek és azokat ellenük szerkesztették. Ezen túl is a vallásukat illető régibb törvényekhez és hitlevelekhez kívánnak igazodni, és azoktól eltérni nem akarnak. A protestánsok emberileg Thökölyben reménykedtek. A protestantizmus megtörése Thököly tudomásul vette, hogy a soproni országgyűlésen a protestánsok jogos követelései nem teljesültek, és a nádor nem eléggé erős ahhoz, hogy jobb kilátásokra lehetne számítani. Az erdélyi fejedelemség támogatásával, török katonai és francia pénzbeli támogatással folytatta a háborút. A soproni országgyűlésnek a közigazgatás terén hozott eredményes rendelkezései, a német katonai kihágások megszüntetésére hozott intézkedései, és az 1670 óta elkövetett cselekményekért hirdetett amnesztiája a Thökölyt követő nemesség egy részét megegyezésre indította. Elhagyták Thököly táborát, de ez sem befolyásolta előmenetelét, s úgy látszott, hogy külföldi szövetségesei előtt nő a tekintélye. 1682. június 15-én tartotta esküvőjét Zrínyi Ilonával Munkácson. Házasságával a Rákóczi-uradalmak jövedelmét is megszerezte. További katonai sikereit a török porta azzal ismerte el, hogy Ibrahim pasa utján szultáni athnámával 1682. szeptember 16-án Magyarország királyává nevezte ki. Thököly a nagy erdélyi fejedelmek példájára ezt nem fogadta el, hanem csak fejedelemnek és a „magyarországi részek” urának nevezte magát. Az athnámé pontjai elég naivaknak tűntek: „Felsőmagyarország Thököly halála után szabadon választhat magának királyt, de csak evangélikust. A magyarok s a tőlük függő horvátok minden szabadsága megtartandó. Mindkét felekezetű protestánsok szabadsággal bírjanak. A magyar nemzet és a magyar föld mindenki ellen oltalmaztatik. Azon gonosz magyarok, kik eddig Felsőmagyarország ellenségei voltak, megbüntetendők, a püspökökkel, plébánosokkal együtt.” Novemberben az osztrákok fegyverszünetre kényszerültek, s a kurucoknak hivatalosan is átengedték a Felvidék elfoglalt területeit. így alakult ki Thököly felvidéki fejedelemsége. 1683. január 11-éré Thököly Kassára országgyűlést hirdetett. Ezen a Thököly által követelt adó és a hadsereg élelmezése miatt a nemesség zúgolódott, de a fejedelem a hadseregre támaszkodva és a törökkel fenyegetőzve 0315680
