Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)
Horváth Erzsébet: A Sárospataki Református Kollégium mint a magyar népfőiskolái mozgalom otthonteremtője
kikényszerítette annak megszavazását. A gyűlés bezárása előtt Thököly nyilatkozott a vallás ügyében is, mindhárom religio vallásszabadságáról. Illyefalvy István, egri kanonok az országgyűlés eloszlásakor búcsúbeszédében a következőket mondotta: „Adja Isten, hogy ez a gyűlés legyen utolsója és befejezője tizenkét esztendőktől fogva való sok romlásunknak, veszedelmünknek s egyenetlenségünknek. Legyen elsője a szép egyességnek, uniónak és a régen kívánt jó békességnek zsengéje. Engedje Isten, hogy kegyelmes urunk őnagysága nemcsak ennek a húsz vármegyének, de az egész országnak s tartományoknak hirdethessen gyűlést s azt szerencsésen, mindnyájunk vigasztalásával fejezhesse be mindenkor, s minden megmaradásunkra való jót végezhessen őnagysága...” A török úgy érzékelte - Thököly eredményeit látva -, hogy az osztrákok nem lesznek elég erősek támadását visszaverni, s elhatározta Bécs elfoglalását. A Habsburgok is érezték gyengeségüket, ezért szövetséget kötöttek Szobieszki János lengyel királlyal, aki veszély esetére 40,000 főnyi sereg küldését vállalta. A török szultán hatalmas hadserege ugyan körülzárta Bécs városát, ahonnan Lipót császár és udvara már előbb elmenekült, de Bécs alatt sikerült a szövetséges német-lengyel hadseregnek döntő csapást mérnie a törökre. Ezzel elindult az a győzelemsorozat, mely mind délebbre szorította a törököt, s 16 év alatt felszabadította Magyarország területét. 1684. január 12- én Lipót amnesztiát adott ki, mely szerint kegyelemben részesül Thököly minden híve, aki hűségesküt tesz a Habsburg uralkodóra. Erre a Thököly táborából 14 főúr, 17 vármegye és 12 szabad királyi város behódolt. A hadseregből is egész egységek álltak a császáriak oldalára, kik később a török elleni harcokban vettek részt. Thököly csillaga hanyatlani kezdett. Katonai vereségek is érték, a török idegességében elfogatta, majd szabadon engedte, de ekkorra már tekintélye nem sok maradt, serege elhagyta, a felvidéki fejedelemség széthullott. Legtovább Kassa, Sárospatak, Regéc és Munkács tartották magukat, de 1685 októberében az első három kapitulált. A kuruc ellenállás Munkács várába szorult vissza, Zrínyi Ilona védte egy darabig Caprara császári tábornokkal szemben, aki 1685 végén ostrom alá vette. 1686. szeptember 2-án a német, osztrák és magyar szövetséges seregek felszabadították Budát a 145 éves török uralom alól, s egy év alatt az ország területének még nagy részét, egészen a Dráváig. Erdélyt is megszállták. Apafi 1687. október 27-én aláírta a balázsfalvi egyezményt, ami véget vetett Erdély önállóságának. Közben Buda visszavétele után ismét felújultak a vallási üldözések, még visszataszítóbb módon, mint korábban. A felvidéki, olasz származású főparancsnok Caraffa „messze elágazó összeesküvésről” tett jelentést, aminek semmi alapja nem volt, amint ez később kiderült, s 12 tagú külön bíróságot állított fel Eperjesen. A bírák egyikének, Szentiványi Lászlónak és két tábori markotányosnőnek koholt vádjaira megkezdte a letartóztatásokat. Bár Bécsből az volt az utasítás, hogy „csak a már kiadott amnesztia után elkö0315780
