Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)
Horváth Erzsébet: A Sárospataki Református Kollégium mint a magyar népfőiskolái mozgalom otthonteremtője
egy szektás együttlét. A népfőiskolái munka ott jelenthet értékgyarapodást, ahol feladata: hivatás, nemzet, anyaszentegyház és ember egymáshoz való viszonyában valósul meg úgy, hogy a tanfolyamról kikerülő ifjú tisztán látja saját maga életét e három dolog összefüggésében, ezt tudatosan vállalja, s ezek ismeretében cselekszik, éli mindennapi életét, legyen az a legkisebb faluközösség. A népfőiskola további jellemvonása, hogy nem szakiskola, mely csak egy részt akar megmutatni az életből, hanem arra törekszik, hogy átfogó képet adjon arról, s ezért illetheti meg a főiskola elnevezés. Farkas István püspök 1940-ben kelt üzenetében, mint egy felkiáltásként ezt írja a pataki népfőiskolásoknak: „ ...meghal és elpusztul a magyar falu népe is, ha munkakerülővé, város felé menekülővé ... urizáló, módizó magyarrá változik. Elvész a magyar minden szépsége, ha a fiák levetkezik az apák erényeit, levetik népi viseletűket, elfelejtik dalaikat, szokásaikat, ha a magyar becsület és tisztesség és jellem átélése helyett idegen szavak majmolóivá válnak... Magyar kálvinista számára az Egyház és a Haza egyet jelentenek”.1 A népfőiskolái nevelés célja A népfőiskola hívő embereket akar nevelni, de nem adhat hitet. Abból a felismerésből indult ki, hogy csak élő hitű emberek tudnak lemondani egyéni érdekeikről, „... hogy a közösség, kezdve a családtól egészen a nemzetig, éljen”.2 Ezért a falusi ifjúság közül az képes áldozatot vállalni népéért, aki a mindenható Istentől kap erre erőt, s így tud megállni a viharok, a harcok között. Arra törekedett, hogy olyan öntudatos parasztifjúság hagyja el Patakot, amelyik tisztában van nemzetet megtartó szellemi javainak értékével, s tudatosan vállalja sorsát. A népfőiskola hivatástudatra akar nevelni és nem mintaparasztokat, mert nem erre van szüksége elsősorban a falunak, hanem olyan szakismeretekkel bíró fiatalokra, akik szolgálni akaró és tudó emberek, akik ismerik falujuk múltját, gyökereit, szokásait s mindenestől hozzátartoznak a faluhoz. A nevelés célkitűzései szorosan kapcsolódnak ahhoz az elgondoláshoz, mely a parasztság hivatásáról alakult ki a 30-as, 40-es években. Melyek voltak ezek? a, „A hamisítatlan népi, tehát magyar kultúra megőrzése és továbbépítése.” 1 Kerékvágás, 1940. december 5. V. évf. 1. szám. 1-2. SRKTGY Adattára. 2 ÚJSZÁSZY Kálmán: Népfőiskolái tapasztalatok. Elhangzott a Magyar Népi Művelődési Intézet értekezletén, 1947. március 20. SRKTGY Adattára. CS138&0
