Doctrina et Pietas - Tanulmányok a 70 éves Barcza József tiszteletére (Debrecen-Sárospatak, 2002)

Horváth Erzsébet: A Sárospataki Református Kollégium mint a magyar népfőiskolái mozgalom otthonteremtője

Horváth Erzsébet A Sárospataki Református Kollégium mint a magyar népfőiskolái mozgalom otthonteremtője A magyar népfőiskolái mozgalom több évtizedes próbálkozása után 1936-ban, Sárospatakon indult el újra, és nyert olyan lendületet, melynek hatása kiterjedt az egész országra. A népfőiskolának ez a bázisa a Sárospataki Református Kollégium volt. Az az ősi kollégium, mely alapításától kezdve (1531) nemcsak kitűnő taná­rokkal, haladó eszmékkel, hagyományokkal rendelkezett egyházi és oktatási területen, de a szellem fellegvára, ha kell: bástya, ha kell: menedék, közössé­get teremtő erő szinte minden - rangra való tekintet nélkül - tanulni vágyó magyar református ifjú számára, akik kikerülve az iskolapadból az életbe, a megszerzett tudást, a krisztusi alázatot, életmódot, közösségi szellemet élték meg és vitték tovább. Patakon komolyan vették Kálvin szavait: „Küldjétek vesszőket és mi az iskolában nyilakat faragunk belőlük.” A Kollégium 1920-as évekbeli szellemiségét hűen mutatják az Érte­sítőben megjelent közigazgatók tanévnyitó, illetve tanévzáró beszédei is: „A mi iskolánkra az a jellemző: hogy a haladás zászlaját mindig fennen lobogtatta, a reformáció szülte e jellegét. Mondják, hogy a tudomány szabadsága, a vallás, a lelkiismeret szabadsága volt mindig zászlójára írva. A jövő szolgálatára, vezércsillagainak kitűzésére csak szabad lelkek képesek”. (1922-23.)' „Itt minden egy örök és halhatatlan ideál szolgá­latát jelenti, amely a magyarság szívéből fakadt a nagy reformáció kitö­résekor, amelyet fejedelmi alapítók, áldott jótevők, jövőbelátó kormány­zók, nagy tanárok és tanítványok Istennek áldozatul ajánlott cselekede­tein és életén keresztül ennek a Léleknek állandó sugallata táplál, s amely eszmény: a hit mennyei erejéből megszentelődött magyar nemzeti művelődés... Itt minden év ugyanazon százados fának újabb gyűrűje... a mi munkánk csak egy lehet: imádságos csendben, odaadó lélekkel, foko­zott mértékben vállalni azt a nevelő munkát, hogy hitében, gondolkodá­sában, erkölcsében és életében újjászületett magyarság lássa és végez­hesse itt azt a missziót, amelyért Isten a magyar nemzetet e helyre he­lyezte”. (1924-25.)2 1 Barcza József (szerk.): A Sárospataki Református Kollégium története. Tanulmá­nyok alapításának 450. évfordulójára. Budapest, 1981.252. 2Uo. 251. 0313380

Next

/
Thumbnails
Contents