Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)

Keresztúri Bíró Pál pedagógiai munkásságának színtere és tartalma - Keresztúri Bíró Pál pedagógiája

sen beszélt hollandul. Noha tanulta, a latint jóval kevésbé bírhatta, legalábbis nem használta.2/<’ Nálunk a latin még egyeduralkodó, Nyugaton - az egyetemek falain kívül - ez már egyáltalán nem így van. Orániai a holland főnemességgel franciául levelezett. Angliában a polgárság nem beszélt latinul - legalább így tapasztalta ezt Szepsi Csombor Márton Londonban: „azhol mindeneknek előtte a népnek deáktalan- ságán csudálkoztam, mert három egész utcán kalmárok, szűcsök, szabók etc. között felmenőén, sehol nem találtam egy embert, azki velem deákul tudott volna beszélni”.27' Ezt minden kételkedés nélkül elfogadhatjuk, Bethlen Miklós tudósítását figyelembe véve, akit Oxfordban a profesz- szorok tisztességesen láttak, megvendégeltek, „de nehezen beszéltettek deákul”/78 Keresztúri is láthatta peregrinációja során, hogy a latin használata fokozatosan kiszorul a politikai és társadalmi életből. Ez is befolyásolhatta a modern nyelvek tanításának elindításában. Ha így volt, kezdeményezésével nálunk messze megelőzte korát.

Bethlen Miklós elmarasztaló megjegyzést is tesz mesterére. „Boszorkányos, babonás” híre is kelt Keresztúrinak, amire úgymond „maga adott okot”, mert száz aranyért volt csak hajlandó megtanítani a localis memoria és az Ars Lulliana titkait. Ami az előzőt illeti, Bethlen Keresztúrinak egyik tanítványától hallotta, hogy a következő módszert jelentette: ,/l bibliából két vagy háromezer locust kiszedett, kezdvén a Genesisen, Apocalipsisig, és rész szerént jegyekkel, rész szerént csúfos figurákkal, nevetséges képekkel s fabulákkal distingválta s töltötte el az ember elméjét". Az I. Móz 15,5-ben Ábrahámnak Isten annyi utódot ígér, amennyi az égen a csillag, vagyis megszámlálhatatlant. Itt egy olyan kép segítette a bibliai hely és szöveg rögzítését, amelyen Ábrahámnak „Isten egy tölcsért ad a kezébe”, miáltal szemlélheti az eget. „Ez merő. bolondság' - mondja Bethlen, holott a szemléltetésnek egy sajátos változatát alkalmazta Keresztúri a bevésés, a rögzítés hatékonyabbá tételére, mégpedig a vizuális imitációt. Bethlen - mint a modern nyelveknél - itt sem fedezte fel mesterének haladó gondolkodását. Keresztúri nyilván nem ismerte elméletileg azt, amit a modern kísérletek igazoltak abban a tekintetben, hogy a látási és hallási érzékelés között két27<i VETTER, Klaus: Am Hofe von Oranien, i. m, 105-112 p.

277 Szepsi Csombor Márton: Europica varietas, i. m. 184 p. m Bethlen Miklós Önéletírása, 1. köt. 194 p.

os 93 80